Tam Coc, avagy Ha Long tenger nélkül

Ilyenkor mindig bajban vagyok, fene emlékszik már a reggelre, annyi élmény ért. De közben meg azért is jó a blog, mert legalább átgondolom mi volt ma, meg majd milyen jó lesz elolvasni, ha épp elfelejteném, hogy mi hogy is volt.

Szóval a füldugó elég volt, nem ébresztett a hajnali piac, de azért korán ébredek. Rég aludtam már 8 órát… valami mindig felébreszt. Szerintem ez már otthon lesz csak, de ha véletlenül találok egy helyet, ahol alszom sokat, ott tuti maradok egy extra napot.

Napsütéses a reggel, összeszedem magam és megyek le. Várom a reggelit, egy nagyon béna rántottát kapok. (Jut eszembe gyorsan írok is a srácnak, hogy holnap nem kell reggeli.) Van pékség a környéken, meg a megszokott tojásos kenyér is jobb ennél és olcsóbb is. Megkapom az olcsó robogót. Hát ezen sincs alapjárat. Mondtam is a srácnak este, mikor visszaértem, mondja, hogy hát mindig húzni kell kicsit, amikor megállok, de szerinte bemelegszik, aztán jó. Mutatom neki, hogy nézd, még most is leáll, pedig 20 perc volt az út haza, meleg a motor. Magyarázom neki, hogy megállok az út szélén, mert néznem kell a telefonon a térképet, és állandóan leáll. Hát jót nevetett… persze én is mosolyogtam, mutattam neki a helyzetet. Szerintem ismerős volt neki a szitu, tuti járt ő is így.

Szóval reggel irányba tesz a srác, akkor menjünk vidékre, pontosabban a szomszéd faluba, Tam Coc-ba. Igazi turistaparadicsom a hely, medencés hostelek sorban, vannak is turisták rendesen.

Hát akkor kezdjük egy kis sétával a tó körül.
Egyesek itt mosnak.
A csónakázásra várva.
Na akkor csónakázás indul. Közben lett egy útitársam és egy idegenvezetőm is. A csónakot kell bérelni, és az 2 személyes, ritkán 3. Így egy indonéz sráccal megyek együtt és az idegenvezetőjével. Ninh Binh egy régi királyi város, erről szólt a történet. A képen gondoljátok azt, hogy két oldalt aranyló rizsföldek vannak. Sajnos esős évszak van, a nyáron learattak, most csak a vizililiomok vannak, meg a nagy víz.
Van aki itt lakik.
Timi kért videót, hát akkor ma lett pár. Szóval lett egy kis verseny is. Móni ha olvasod… hát na, elég komoly ez a lábtechnika. Még egy kis forgatás is van benne.
Oda a sárkányhoz 500 lépcső vezet fel. Ez lesz a naplementés program ma.
Vannak ilyen kis rések alul, ahová mi bemegyünk és a másik oldalán pedig kijövünk. Közben pedig jól előrehajolunk, hogy ne verjük be a fejünket. esős évszak van, magas a vízállás. Elvileg az utolsón nem is lett volna szabad átmenni, annyira alacsony volt de a mi nénik átvitt minket.
Ez is ilyen barlang.
Jövünk ki.
Visszaértünk, és gondoltam a nagy melegben megérdemlek egy friss mangólevet. 25k. Kaptam mellé egy banánt és egy fahéjas teát is. Eszek hozzá pörkölt kesudiót, ami volt nálam. Akkor az ebéd is letudva. Ebben a melegben nem is kell más.
És akkor egyszer csak leszakadt az ég. Akkorát dörgött egyszer, hogy nagyon megijedtem, pedig én tényleg imádom a vihart, záport. Kaptam még teát, én meg akkor maradok még. Nem sietek sehová.
A vendéglős srác elővette a gitárt és énekelt pár dalt. Erről is lesz videó, de elsőre nem ment fel, és már fél éjfél, szóval akkor ez most csak fotón van itt.
Eső után elindultam gyalog a helyi pagodába. 15-20 perc gyalog.
Nagyon szép már a kapu is.
Végre szépen süt a Nap. Lehet eggyel szebb fotókat készíteni.
A bácsi nem tudta, vagy nem akarta megszólaltatni, így nagyon kevés adományt kaptak.

Persze ahogy kisütött a Nap az iszonyatos pára is jött vele. 15 perc vissza a motorhoz. El is döntöm, hogy csak semmi felesleges séta, ahová lehet, megyek motorral, főleg, ha ilyen sokmindet akarok megnézni, és közben az ég is leszakad. Akkor pattanok a motorra és irány Hang Mua, a hegytető a sárkánnyal, meg az 500 db lépcsővel. Útközben valaki mutatja, integet másik motorról nekem az utat, hogy ne arra menjek, amerre tervezte a Google. Lehet, hogy lett egy villámárvíz, a pagodát is eldöntötte a víz. De egyébként nem tudom miért terelt ki a főútra, de hiszek neki. 2 perccel hosszabb. Akkor főúton megint volt egy gyorsforgalmi úton szembe menés, mert elmentem a lehajtó mellett. Hát senki sem akadt ki. Nagyon rövid volt csak. Megérkezem, parkolás 15k. A legdrágább az eddigi úton. Eddig 10k-nál nem volt több. Aztán a barlang még 80k. Drága egy nap ez a mai… de egyébként ezen el sem gondolkodtam. Kell és kész.

Szép látvány fogad. Persze pára stb. A fotón nem az igazi.
A másik oldal. Itt mennek a sétahajók, én is innen fotóztam fel délben.
Szemben egy mini pagoda. Oda is vezet lépcsősor, de nagyon gyorsan megbeszélem magammal, hogy az most kimarad.
Leérve a vizililiomföldön sétálok egy rövidet. Sajnos a liliom is elnyílt, és sötétedik is, és még vissza kell mennem a városba.
Egy kis művészkedés még belefér.

Akkor motorra, vissza a város 14 perc, nincs itt távolság. Gyors tus után irány a város. Vacsora kell, és lassan elfogy a testápolóm is. Sajnos drogériát nem találok, marad a helyi üzletlánc, veszek valamit. Hol a kaja? 4 perc, szuper megyek.

Vega kaja, ezt találtam… vmi hínáros rizs. Pont jó lesz ma. Hulla vagyok, és mivel ez nem egy turista központ, elég kevés étterem van. Nehezen találok kaját.

Visszafelé csetelés az otthoniakkal. A lakás rendben, gyorsan írom a blogot, mert nagyon álmos vagyok. Ha valami nem értelmes akkor bocsi, bealudtam írás közben. És ezután nem lesz átolvasva.

Jó éjt, majd reggel átnézem.

Categories: Vietnám | Tags: , | 4 hozzászólás

Post navigation

4 thoughts on “Tam Coc, avagy Ha Long tenger nélkül

  1. Bárányi Ildikó

    A lábbal evező csajszi mindent visz 🙂
    Pihenj is néha egy picit, vagy menj el valahová, nézelődj és ejtőzz….

    • Hát tényleg profi, nem is árultam el evezős életemet. Mondjuk nem láttad még az éneklő srácot, ő is aranyos.
      Holnap lesz a leghosszabb buszos/vonatos utazásom. Kb. 10-11 óra, lesz időm pihenni.

  2. Faniel

    Judit ezt az evezési stílust remélem te is megtanulod 😀
    Nagyon bejönnek ezek a vizes barlangok!
    Milyen cuki ez a srác a gitárral 🙂
    Hú amúgy ez a sárkány se semmi, szép nagy. Meg az a szemben lévő pagoda… Vagy az a kapu. Engem ezek a régi monumentális épületek mindig lenyűgöznek.

    • A, sárkány tényleg nagy és iszonyat hegyes csúcson van.
      Mármint a hegytetőn, a mini pagoda, ahová nem mentem fel? Igen, pagoda. 😜😘
      Nem tudom melyik képre gondolsz, de másik alá meg odaírtam, hogy kapu. Bejárat a templomhoz.
      Igen, tényleg szépek ezek az épületek.

Leave a Reply to Bárányi IldikóCancel reply

Proudly powered by WordPress Theme: Adventure Journal by Contexture International.

%d