Érdekes volt az elmúlt pár hét. Nagyon lassan indult el az átalakulás a munkás hétköznapokból a készülődésbe. Emiatt alig akart elkezdődni az izgulás. Már mindenki kérdezte, hogy izgulsz már… én meg még az utolsó árajánlatot adtam ki a múlt héten és szerveztem le még egy utolsó angol tanfolyamot. Nem izgultam, hanem pörögtem ezerrel, hogy mindennek […]
Pénteken ilyenkor már Hanoiban leszek Read Post »
Mert hogy végül mégsem egyedül megyek. (Aggódók fellélegezhetnek.) Illetve csak az elején, a tanfolyamra megyek egyedül, majd a jógatanári iskola utolsó napján találkozom Gabival, a párommal, és együtt indulunk neki Kasmír felfedezésének. Régóta beszélünk róla, a lehetőségről, hogy talán… lehet… hátha összejön, hogy csatlakozik, és végre tényleg összejött. Teljesen új perspektívába került az utazás. A
A hőstett oda lett, és egyáltalán nem bánom Read Post »
Drága Barátaim! Igen, jól olvastátok. Egyes számban van, ugyanis egyedül megyek méghozzá Indiába. Április 2-án indulok Delhibe, ahol ha lehet egyet sem aludnék, hátha ki tudom hagyni a híres, neves Delhi Belly-t azaz a Delhi hasmenést. Visszafelé már mit bánom én, de odafelé nem kezdenék 3 nap fekvéssel. Szinte minden utazó elkapja, állítólag a vízben
Hamarosan útra kelek Read Post »
Pénteken csináltam egy próbapakolást, mert kezdett aggasztani a kupac mérete, ahogy gyarapodtott a holmi… és kiderült, aggodalmam nem volt alaptalan. Beletettem a bakancsot is a táskába mondván leginkább úgyis szandálban leszünk, nézzük meg mi lenne, ha épp buszozunk át egyik városból a másikba lenge kis nyári holmiban. A végén már erősen gyömöszölni kellett… megtelt a
ebből már csak kivenni lehet Read Post »
Egy hónap múlva már a kubai partokon sétálgatunk nyári ruhában, Cuba Libre-t iszogatva, esténként salsát járó embereket bámulva. Nagyon gyorsan szalad az idő… és egyre inkább lazulok bele a gondolatba. 🙂 Pár héttel ezelőtt még aggasztott, hogy nem olvastam még el az útikönyveket, nem is tudom hol, mit kell megnézni, nincs kész programterv… és akkor
Visszaszámlálás indul Read Post »
A követség nagy élmény volt, mint a legutóbbi vízumkérelem Pesten, ahol épp Szíriába kértünk vízumot és a követségen összehaverkodtam egy emberrel, akinek a lányával Damaszkuszban találkoztunk is. Szóval ez is egy kicsi kis iroda, mindenki haverkodik, kicsi csevegés, jó hangulat (még ha várni kell, akkor is… hisz tudjuk, hogy várni kell), persze kissé lassú ügyintézés.
Megvan a Kuba turistakártyánk… :-) Read Post »
A minap találkoztam egy couchsurfing-es figurával, aki elmesélte guatemalai dzsungel élményeit. Nem épp szívmelengető történet… Tikal-ban találhatók az egyik legnagyobb maja város romjai, ami ugye a dzsungel közepén van. Busszal mennek oda a turisták a legközelebbi városból, de ha valaki szeretné a naplemente, napfelkelte fényeiben viszonylag kevés turistával élvezni a romok szépségét, annak a romok
Én nem tudom hogy fogom idegileg kibírni a következő időszakot, de mostanra állandósult az „Úristen, mindjárt utazunk” érzés a maga pánikos és örömteli oldalával is. Pánikos, mert még ezer az elintéznivaló… bár már a szobámat sikerült kiadni (phúúú… nagy kő volt), és majdnem az összes vakcina a karomban (kb. 7 oltás 7 hónap alatt: Hepa
Úristen, mindjárt utazunk!!! Read Post »
Kiderült, hogy sokan nem is tudjátok merre is vezet majd utunk, így gondoltam pótolom ezt az „apró” hiányosságot. December 9-én (hogy én mennyire várom már ezt a napot…) indulunk Frankfurton keresztül (fontos részlet) Havannába. Valamikor este fél 9-kor érkezünk meg. Másnap nyárra ébredünk 🙂 …. micsoda névnapi ajándék lesz. Itt leszünk kb. 1 hetet, aztán
Na de hová is megyünk pontosan?!? Read Post »
