Egész éjjel szakadt az eső, de csodás, verőfényes reggelre ébredtünk, így bizakodva mentünk a túra találkahelyre, hátha nem sáros az út és tudunk menni túrázni. És nem az.
Így megkaptuk a kis elemózsiás dobozunkat és egy-egy palack vizet és már indultunk is az idegenvezetőnkkel, aki egy alacsony, ötvenes férfi, szakadt hátizsákkal. Mosolygós, békés tekintetű helyi ember, nagyon szimpatikus már elsőre. Nem siet, nyugodtan megyünk, nem beszélget folyton, de mégis eleget, hogy közel kerüljünk. Buddhista. Sokat beszélgettünk vallásról, spiritualitásról, az élet egyszerűségéről, a természet csodáiról. Megegyeztünk, hogy a vallások nagyjából mind ugyanazok, és mind a szeretetre és tiszteletre tanítanak. Nagyon kifinomult összhang volt köztük. Hagyott bennünket, ha az kellett, de végig nagyon figyelt ránk. Utunk közben egy kisebb expedícióba hajlott, amikor egy nagyon meredek havas emelkedőn kellett felmennünk. Ő taposta a hóba az utat nekünk, bot a kezünkben és óvatosan, lassan mentünk. Egy komoly megcsúszás durva következményekkel járt volna. Így lett egy kis kaland is.
Induláskor Manali határában csatlakozott hozzánk egy csodaszép, egészséges, fehér, farkaskutya féle kutya, aki egész végig jött velünk a 8 órás túrára. Én még ilyen kutyával nem találkoztam. Mintha ember lelke lenne, sőt, nagyon finom ember lelke. Nem kért, nem dögölődött, nem ugrált, csak szépen jött velünk. Néha elszaladgált, aztán jött vissza. Sokszor láttuk kiülni egy-egy szikla tetejére, és csak békésen merengett a tájba teljes békében. Amikor mi is pihentünk, odaült mellénk, és szépen csendben együtt néztük az előttünk magasodó havas csúcsokat. Nagyon megszerettük. Valahogy nagyon könnyen kialakult a kapcsolat köztünk, mintha éreztük volna egymást, pedig nem simogattuk, inkább mintha egy emberrel lettünk volna, akivel nem tudunk beszélgetni, de mégis érezni az összhangot. Tuti emberként fog újjászületni. 🙂
Lefelé a térdem fájt rendesen, remélem elmúlik gyorsan. Vacsora után bezuhantunk az ágyba és aludtunk egy nagyot.. pontosabban Gabi még most is húzza a lóbőrt. Ma lazulás van, este indulunk Dharamsala-ba, egy 10 órás buszút vár ránk.
Képeket is küldök hamarosan ígérem.
[Tag India, Manali]
Örülök hogy jól vagytok!!:-) 215km,10 óra buszozás…hmmm,persze az ottani útviszonyok…..
Csók!
Apu