Sa Dec, a Duras ház és a Mekong

Kiokosodtam áradás ügyben. Az van, hogy itt a Mekong-deltában, ami 40500 km2, azaz majdnem egy fél Magyarország, a tengerszint feletti magasság 1-2 méter körül van. Így ha a klímaváltozás miatt megemelkedik a tengerszint 1 méterrel, a Mekong-delta vidékének 47%-át állandó tengervíz fogja borítani. Szóval ez a vidék 1000 évvel ezelőtt egy teljesen mocsaras, elárasztott vidék volt. Aztán jöttek a népek északról és csatornákat ástak ki, így nyertek lakható, művelésre alkalmas szárazföldeket. Ezért az egész terület tele van csatornákkal. Vannak egészen nagyok is, akár Tisza méretűek. Can Tho-ban van olyan csatorna, ami nyugatra, a Thai-öböl felé vezet míg a fő ágak és maga a folyó is a Dél-Kínai-tenger felé megy. Az árapály jelenség emiatt az alacsony vízállás miatt egészen Can Tho-ig ér, ami a tengertől 80 km-re van. Szóval egyrészt állandóan árapály van két oldalról is, miközben szeptember-október az esős évszak ideje, amikor az egész vízgyűjtő területén áradás van. Ez a két hatás okozza, hogy bár az esőzések áradását elbírná a meder, de az árapály visszanyomja a vizet és ettől önt ki a Mekong Can Tho-ban, pontosabban a Mekong egy hatalmas ága, a Hau-folyó. Emellett vannak gátak, vízgyűjtők, amik ha megtelnek, leengednek… de erről többet nem tudok. Természetesen kaptok 2 tanulmányt is erről, a második igazán tudományos. https://www.researchgate.net/publication/259552972_Ocean_Tides_and_the_Influence_of_Sea-Level_Rise_on_Floods_in_Urban_Areas_of_the_Mekong_Delta https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0272771418303512

Na most, mindent tudunk a Mekong-delta dolgairól, nézzük, mi is történt ma. Az áradás sokkal kisebb volt, mint tegnap, így már 8 előtt könnyedén elindulok magamtól motorral, semmilyen segítségre nincs szükség. először is kijutva a városból át kellett mennem a Hau-folyón. De ez egy meredek, magas híd. Eléggé félelmetes messziről, de aztán felmenni rá nem volt az, bár kicsit fújt a szél.

Ez lenne a Hau-folyó, a Mekong legnagyobb mellékága a híd közepéről. Kb akkora, mint a főág, legalábbis ránézésre.
Ez meg a híd. Nem is látszik milyen magas, de nézzetek meg róla you tube videót, mert nem kis darab. Can Tho bridge néven tuti lesz valami videó róla.
Aztán elindultam a kisebb utakon. És csatorna csatorna hátán.
A salátás motoros megelőzött, mert szerintem szar az út és murvás..de ő hasított.
Jackfruit. Nemtom ennek mi a magyar neve. Mondjuk könnyű fánként 2-5 gyümölcsöt benejlonozni, hogy védjék mindentől is. A meggyel nem lehetne ezt megtenni.
Sok helyen a ház félig a csatorna felett van.
A híres Sa Dec-i Duras ház. Látni még pár hasonlót a parton. Bele tudom képzelni az életet. Nagyon takaros ház. Nem túl nagy egyébként.
Egy kínai kereskedőé volt utoljára.
Ezért gondolom a design egy része tőle származik.
Attól még nagyon szép.
A kilincs elijeszti a gonoszt.

Egy amerikai turistacsoporttal futottam össze. Kíváncsian néztek rám, beszélgettünk, hogy egyedül jövök-megyek. Nekik ez teljes ámulat. Meglett a buszos téma a nyugdíjas csapatnak. Viszont jártak már Budapesten is, nagyon örültem neki.

Nagyon meleg lett, így keresek egy kávézót. Az első helyen nincs cukormentes tej, így csak üdítőt iszok. A következő hely egy pörkölő, szerencsére itt kaptam cappuccino-t. Itt leszólított egy holland ember. Itt lakik 3 éve, de alapvetően ebben a régióban (Dél-Kelet Ázsia) él már nagyon régóta. Angolt tanít egy nyelvsuliban, de állami iskolában is. Nagyon béna hely szerinte Sa Dec. Nincs egyetem, innen az okosabbja elmegy. Egy rendes kocsma sincs. Nem is értem, hogy tud itt meglenni ennyi ideje. Mert egyébként körbejártam a helyet, itt tényleg nincs semmi.

A parti sétányon virágzott a fa
Elmentem a virág faluba. Itt mindenki virágot termel.
A legtöbb ismerős szobanövény.
Nagyon profin csinálják. Ezekhez a képekhez nem tudok mt írni. Az utcán mentem és ez volt két oldalt. Nem jutottam a végére.
Itt Sa Dec mellett is van egy csatorna, ami mellett egy szebb időket megélt sétány van.
Pedig akár igényes is lehetne.
Kiértem a Mekong partjára. Hát ez sem kicsi. Ott a vízen a komp. Megyek egy kört. 6k egy jegy egy irányba.
Szinte tenger… hatalmas víztömeg
A komp ma már korántsem olyan romantikus, mint a Szerető című filmben. Tényleg, aki nem látta, nézze meg. Nagyon bájos, romantikus film.
Többségben a motorosok.
Lassan érkezünk.
A csatornákban lótuszvirágot termelnek a magjáért. A magja ehető. Finom. Szóval szerintem ezek a levelek a csatornákból jönnek, meg a parton is láttam már bekerítve lótuszvirágot. A magját megfőzik és a jeges teába téve árulják. Finom, édes.

Már 3 óra is elmúlt, mire visszaértem a komppal Sa Dec-be. A komp túloldalán vettem magnót meg benzint. Banánt kerestem, mert éhes voltam már nagyon, de nem találtam. A mangóval nem tudom mik a szándékaim, de legalább friss szedés. Mivel Sa Dec-ben tényleg nincs semmi, és bár egyszer megpróbáltam enni, senki sem beszél angolul, az étlap is csak vietnámi, és semmi olyat nem ismertem fel, amit ennek, így egyszerűen csak távozom. Végül találtam egy nagyobb üzletet és volt benne egy burgerező. 6 hetet kibírtam, hogy nem ettem szemetet, de ma nem volt más. Valszeg nem is lesz többször ilyen.

Visszafelé útközben beugrom egy templomhoz.
Fényjáték nélkül Buddha sem létezik.
Gigantikus méretű levelek. Nem próbáltam kk, hogy elbír-e. Viszont megfogtam, es iszonyat szúrós kívülről.
Nem kicsi tüskék.
Ez már megint útban visszafelé. Nem tudom mi.
A Can Tho hídon pont a naplementében megyek át. Sokan megálltak fotózni.
Elég nagy a forgalom egyébként.

Jól elfáradtam mire hazaértem. Rögtön kajálni megyek… vissza a Tai étterembe, ahol első este voltam. Most szerencsére nincs elárasztva. Fotó nem készült, zöldséges-csirkés ragu volt rizzsel. Akkor irány haza, áradás ma elmarad vagy később lesz. Remélem reggel megint nyugi lesz és lejutok a vízipiacra. Kap még egy esélyt. A buszom délben indul vissza, elvileg lesz időm a toronyra, a repül még 20.40-kor megy. Jó sokára érek a szigetre. Ez van. Majd ott lesz pár napom pihenni.

Categories: Vietnám | Tags: , | 5 hozzászólás

Post navigation

5 thoughts on “Sa Dec, a Duras ház és a Mekong

  1. Faniel

    A „two-dimensional, barotropic numerical model”-nél az agyam eldobta a dolgot. Nem mintha nem tudnám megérteni a cikket ha nagyon akarnám, de az agyam épp szabin van 😀
    De amúgy tényleg érdekes és akkor TÉNYLEG benne van az ár/apály csak némi bónusszal. Rejtély megoldva 🙂
    Itt a Pad Thai Wokbar-ban is Jackfruit néven van, még nem kóstoltam.
    Mókás ez a kevert francia-kínai design 🙂
    Vicces, hogy szerinte béna a hely, de ő azért itt lakik 😀
    Ezeket a növénykéket szoktam látni az oázis kertészetben 🙂
    Fényességes Buddha 😀
    Ha közben nem esett nagyon máshol (végülis október vége van, lassan kifogy nem?), akkor lehet kisebb az áradás mértéke. Sok sikert a vízi nagybanihoz meg holnapra 🙂

  2. Bárányi Ildikó

    Külön köszi a Duras házért és a Mekong és komp megörökítéséért.
    Ami nekem zavaró végig a sok sok képen amit a sok sok sok vízről készítettél, hogy ezek sárfolyók. Nincs egy deci tiszta víz sem arra, mint itt egy patak, vagy még a Duna is szebb 🙂 Ez a sáros iszonyat mennyiségű víz engem taszít, nem tudom megmondni miért, de valahogy irtózom tőle. A színétől, nem a sokaságától. Szaga is van….?
    Te azon ne csodálkozz, hogy csodálkoznak hogy egyedül kóricálsz ott fel-s-alá, ez egyáltalán nem mindennapi. Én is csodálkozom rajta, mellette csodállak is hogy így bírod… Én asszem nem bírnám. Néha szívesen elmegyek magamban pár napra, de ennyi időre…. Kemény. De te nagyon ügyesen szervezed.
    Az egyész utat végigkövetve a blogon arra jutottam, hogy ez egy fárasztó műfaj ám, állandóan szervezni kell, foglalni, számolni, keresni, dönteni percenként, és ott a fizikai kitettség, az esőnek, a melegnek, a kituggyamilyen kajáknak (vagy hiányuknak :)) satsat. Szóval le a kalpaggal, hogy ezt így bírod.
    Remélem ez a vége már egy kicsit henyélősebb lesz… Eddig hány éjszaka volt a max amit egy helyen aludtál???

    • Igen, ez sárfolyam, de hiszen az eső leesik az erdőben és onnan mossa ki a földet és hozza magával. Rengeteg a földcsuszamlás. Nagyon intenzív az esőzés, ezért hoz sok földet. alapvetően ez hozza ide a deltába a sok tápanyagot, ettől tudnak folyamatosan termelni. Nem fárad ki a föld, mert mindig megújul. És ahogy láttad a hegyeket, itt vörös, iszapos talaj van… hát az jön. Egyáltalán nem büdös. Az állóvíz szokott büdös lenni, mint pl Sai Gonban az egyik duzzasztó, de nem a folyó. Ez friss esővíz földdel keverve. Az elsején nekem sem tetszett, most sem szép, de már megszoktam. Valszeg nem esős évszakban ez is szebb valamivel.
      Engem a szemét zavar, nem a sár.
      Igen, utazni kemény meló, sok-sok szervezés, folyamatos döntés. Azért könnyebb ketten menni, ott a meló is megoszlik, meg ha az egyik elfáradt, akkor a másik még csinálja.
      Max 4-et aludtam eddig egyszer egy helyen, meg most lesz 4 éjszaka Phu Quoc-on. Meg aztán Csabánál Hanoiban. Kell a pihenés, de azért tuti otthon 2 hétig aludni fogok. Igazából a legnagyobb baj, hogy mindig felébreszt valami. Vagy az utcai zaj, vagy a kakasok…. ezért is igyekszem időben lefeküdni…. de majd jó lesz végre otthon aludni.

    • Ja, és Sa Dec-es vagy Mekongos hűtőmágnest ne igazán remélj… de van folyós, hajós. 😜😘😁
      egyenlőre ez a tuti, de azért még nyitott szemmel járok.

  3. Zoltan Racz

    szép napló!

Leave a Reply

Proudly powered by WordPress Theme: Adventure Journal by Contexture International.

%d