Reggel kicsit sok időt vett igénybe a blog írása, nagy pazarlás, nem is csinálok többet ilyet. Eleve sokáig alszom, és 9 előtt sosem indulok el, most meg már 10 is rendesen elmúlt. Ez azért baj, mert mire megreggeliztem majdnem dél lett, és 6-kor meg már sötét van. Szóval a reggel értékes idő nem írok világosban blogot, csak ha esik az eső. Ráadásul volt egy kis kínlódás, mert nem akarta feltölteni a képeket. Aztán kiderült, hogy betelt a tárhely, így akkor gyorsan előfizettem egy hónapra, hogy legyen hely, közben meg szólok a srácoknak (Tesóm és Gabi, a két informatikus), hogy találjunk ki valamit erre, mert jó dolog a blog, meg nekem is élvezet az írás, de azért pénzbe ne kerüljön már. Az az ötletem, hogy legyen egy másik WordPress oldal, ahová a régebbi utakat át lehetne másolni. Ezen meg mindig csak a legutolsó út lesz, és a következő út előtt másolás, archiválás lesz. Tesóm átgondolja, végülis van egy hónapra előfizetés, remélem annyi idő alatt megoldódik a probléma.
Fogok egy motoros taxit és leugrom egy pékségbe, onnan a kajával egy közeli kávézóba, akkor meg is van a reggeli. Elég szép idő van, szinte süt a Nap, akkor fogok egy Grab-et, ahogy a motoros kölcsönzős srác ajánlotta tegnap és irány a Hai Van hágó. Meg is érkezik a motoros srác, de mondja, hogy a hágóra nem megy fel (mondjuk nem értem akkor minek fogadta el a fuvart, sietett valszeg, nem nézte meg hová kellene menni). Aztán az összes többi Grabes elutasítja a kérést. Kicsi robogóval nem lehet oda felmenni. Kicsit gondolkodom, megnézem a tour-okat, 45-50 usd-os, egész napos kirándulásokat árulnak, de nekem olyan nem kell, csak vigyenek oda, meg vissza. alapvetően ezeket a motoros túrákat a motorkölcsönzők szervezik, akkor nézzük, hogy mit reagálnak a kérésemre. A 2. ember fel is veszi a telefont, angolul is beszél, azt mondja 300k oda, vissza a fenti pihenővel. Teljesen rendben van az ár, a napi motorbérlés is 150k, plusz benzin 40k. Szóval annyit megér. Ráadásul eshet, szóval jobb, ha egy tapasztalt valaki felvisz, legalább tudok nézelődni. Megegyezünk, mire odaérek, 10 perc, már a motoros vezetőm is ott van. Ezúttal rendes motorral megyünk, nem robogóval.
Persze szandi, rövidnadrág a szerkó. Ha esik, jobb, ha nincs rajtad sok ruha szarrá ázni. Az ember lába hamarabb megszárad. Nem véletlenül megy mindenki papucsban, rövidnadrágban, meg esőkabátban. Átmegyünk egy hatalmas hídon, ami a Han-folyó torkolatánál van. Nagyon látványos, ahogy a földtől sárga folyó keveredik a messzebbi kék tengerrel. A végtelen víz, nagyon szép. Fotó nincs róla, mert a híd nem túl magas, így a fotón csak egy vékony sáv lenne, fentről lenne látványos ezt fotózni.
Sajnos eléggé hűvös is van, meg azért a durván szakadó esőben, amikor az arcodon folyik a víz, azért nem marad az ember annyira száraz, mint szeretné. A lábat combközéptől lefelé mintha letusoltad volna annyira vizes, a kézfejed is rendesen. Meg persze veszed le, fel az esőkabátot, így itt-ott hozzádér. De végülis a lényeg, hogy a törzsed száraz, így azért nem nagyon lehet megfázni. Szóval kiültünk ide a csodás teraszra, és néztük a felhőket, ahogy kicsit oszlanak, aztán újra sűrű tejköd lesz az egész hegy.
Azért annyira nem volt rossz a látvány, meg voltam már hegyen, tudom, hogy mit kell odaképzelni.
Sokáig fent voltunk a hegyen, jót beszélgettünk családról, munkájáról, utazásról. Kiderült, hogy 9 évet dolgozott Koreában építkezésen. De elbulizta a lóvét. Meg a házassága előtt utazott Sapa-ba, meg Hanoiba motorral. De amióta család van, más az élet. Elég kicsi még a kislánya, 4 éves, de majd utaznak családdal együtt, remélhetőleg DaLatba jövőre. Szóval elbeszélgetünk, de az idő inkább romlik, mint javul. Így hát elindultunk az eső ellenére.
A belvárosba vitetem magam, sétálok egyet, nem esik, nem akarok még a hotelhez menni. Kicsit fázom, pedig elvileg 25 fok van. Azért jól áthűltem fent a hegyen, meg leginkább az eső-menetszél kombó hűtött ki. Szóval jól esik a séta, meg akár egy kávé.
Egy kávé+süti kombó után keresek egy jó kis éttermet, amikor egyszercsak kiderül, hogy a tegnapi étterem pár percre van. Továbbra is ennék halat, a süti meg majdcsak jó alap lesz, és nem maradok éhes.
A parton megint sétálok egyet a vízben. Kicsit békésebb a víz, de állandó a hullámzás. Erősek a hullámok, érződik, hogy óceán lesz ez, nem tenger. Látok homokvár nyomokat, megállapítom, hogy míg én a hágón esőben, hidegben vártam hogy kitisztuljon az ég, addig lent strandidő volt. Hát így kell magamat szívatni. Ahelyett, hogy lógattam volna a lábam a parton, egy rakás pénzért nem láttam semmit a hágón. Szép volt. Na de nem lehet mindig mákom, máskor meg milyen jól alakult minden. Nem akarhatok mindent, meg legalább megpróbáltam. Ezúttal feljövök a főútra a kulturális helyen, nem a hátsó úton, mint tegnap.
Itthon a szokásos, és most időben írom a blogot, holnap már nincs vele gondom. Holnap akkor meglátjuk, hogy milyen idő lesz, és ha minden jó, akkor jöhet a Majom-hegy, a Márvány-hegy és végül HoiAn a motoros emberemmel. 500k lenne ez a 3 hely, de akkor már a következő szállásra is eljutottam. Nagyjából az egész nap rámenne, kb. 4-5 óra, ha nyugiba megyünk. Remélem jó idő lesz.