Az Atitlán-tavi kisvárosok

2014. január 24.
Reggel átcuccolunk a Casa Atitlán-ba.. aztán kis netezés, mehetünk Santiago-ba. Lancha-val megyünk, azaz menetrend szerint működő hajókkal. Elvileg minden 20 percben megy, de egyébként amikor megtelik. 🙂 Erős szél fújt a tavon, így nyakig vizesek lettünk a 20 perces úton. Az Atitlán-tó egy vulkáni tó, 3 vulkánja van és meredek hegyek veszik körül. A tó helyenként több mint 300 méter mély, üledéke vulkánikus. Az egész tó 1580 méter magasan van, ezért is van hűvös esténként. Sajnos a legutóbbi földrengés óta (2010 azt hiszem) tisztítás nélkül folyik a szennyvíz a tóba. Voltak benne őshonos kicsi halak, de telepítettek bele nagyokat, a kicsit meg kihaltak. Hát amihez az ember hozzányúj… Azt hiszi tud jobbat, mint a természet maga. 🙁 A tó körüli kis városok közül Santiago a legnagyobb város.. és nekünk sikerült a piacnapon menni Tesó nagy örömére. 😉 Azért elég jól bírta a nézelődést, ki is néztünk egy csodaszép ágytakarót.. neki is tetszett… de persze azt a laza plusz 5 kilót nem tudjuk cipelni… majd Kolumbiába veszünk dolgokat, ha lesz. Innen nem cipelünk mást, csak 1-1 hűtőmágnest minden országból. Na jó, vettünk még egy hajpántot nekem, a sok szélbe jó lesz majd, meg láttunk rengeteg ékszert, leginkább gyöngyből.. meg jade kőből.. meg bőrműves dolgok, meg persze a színes textíliák. Elérkezünk az érdekes részre, a kajapiacra, ezt már Tesó is élvezi. Volt szárított hal, chilli, fekete kukoricás tortilla… ami tök fekete volt ugye… amikor megkérdeztem azt hittem csak szivatnak a maják, mert nagyon kinevettek bennünket a kérdésért… de aztán láttunk kukoricát is külön, ami fekete volt… akkor valószínűleg csak szimplán azon nevettek, hogy mi nem láttunk még fekete kukoricát. Jókat nézelődtünk.. aztán találtunk egy szép nagy templomot, ahol a nemrégi háborúról volt emléktábla, amikor a falusiak közül párat megöltek a gerillák valamikor ’98 környékén. Nem olyan rég volt ez… szomorú. Eldöntjük, hogy nem kérdezzük meg a Tolimán vulkán túrát, ahhoz át kéne hajózni reggel. Látjuk most a vulkánt lentről, nem látunk különbséget, jó lesz nekünk a San Pedro is. Visszafelé eszünk valamit, és irány Panajachel, egy másik nagyobb város a tó körül. Megint csónakázunk egyet… de kevesebb vízet kapunk ezúttal. San Perdo felöl süti a Nap a várost, nagyon szépek a tóparti házak a lemenő Nap fényében. Itt is piacnap volt.. Tesó még nagyobb örömére. 🙂 Megbeszéltük, ha azt akarja, hogy ne nézelődjek, akkor menjünk ki a piacról, de azt nem várhatja el, hogy csukott szemmel menjek végig és érezzem jól magam. Elmegyük másfelé sétálni, találunk egy hidat, de csak egy kis patak csörgedezik a hatalmas köves mederben. Furcsa valami… elindulunk mellette, a mederben emberek válogatják a köveket méret szerint. Agyalunk, maguknak vagy eladásra gyűjtik-e… de aztán meglátjuk az öreg szakállas hippi arcot, akivel már váltottunk egy szót ma.. (itt ragadt 25 éve.. azóta is iszik, szív gondolom).. elkapjuk, megkérdezzük mi ez itt. 3 éve hatalmas esőzések voltak, és elindult a föld a hegyekből, és az vájta ki azt a hatalmas árkot… az emberek meg eladásra termelik ki a kavicsot, követ a mederből. Nagyon durva ez a meder.. sok házat elsodorhatott. Visszamegyünk a tópartra, szemben San Perdo mellett megy le a Nap.. nagyon szép.. érdekes, hogy mivel magasan vagyunk és a hegy mögé megy le a Nap,de még teljesen sárga, mikor lemegy… meg alulról világítja meg a felhőket. Nagyon szép! 🙂 Visszahajózunk San Pedro-ba, akkor foglaljuk le a túrát a vulkánhoz holnapra. Igen ám, de a tegnapi szimpi bácsi bezárt. Tegnap ilyenkor még nyitva volt… na akkor keressünk másikat.. végül is annyira nem fontos most ki az… megyünk fel a hegyre, meg vissza. Betérünk a következő szimpi helyre, ahol szintén helyi ember van. Lebeszélünk mindent, kialkudjuk a tegnapi 125q/fő árat, kérjük, hogy nyugis utat szeretnénk, olyan embert, aki ismeri a növényeket is. Okés, reggel fél 8-ra jövünk. A szállásunknál eszünk egy nagyon király nachos-t guacamole-val, paradicsomos szósszal, babpürével, sült csirkével, sajttal… hmmm… nagyon király volt. San Pedro legjobb éttermében vagyunk.. a szállás nem annyira király, de a kaja isteni, és olcsó is. Akkor alvás, reggel 6-kor kelünk. 🙂