2014. január 14. Ma lustálkodunk reggel, befejezem megírni a hosszú elmaradásokat, míg Tesó alszik. Tegnap későig írtam, nem sok van már. Aztán megküzdök az ananásszal, életlen bicskával nem könnyű megpucolni. De óóó.. milyen édes. Nem is tudtuk milyen is egy igazi ananász. Hmmm…. jamm. Aztán mosoda, meg a kompot ellenőrizni jár-e.. de nem jár. 🙁 […]
Megérintette a szívem… Read Post »
2014. január 13. Reggel sokáig alszunk, semmi sürgős dolguk nincs. Ha jár végre a komp a Xunantunich ásatáshoz, akkor elmegyünk. Le is szaladunk a maja barátunkhoz, hívja őket, még mindig magas a vízállás, nem jár a komp. 🙁 Holnap lesz az utolsó esélyünk… tovább nem várhatunk. Pedig ez lenne itt a legnagyobb és legfontosabb ásatás.
2014. január 12. Reggel pakolás, reggelire műzli nekem, babkonzerv Tesónak (ő válaszotta), és nyomás.. irány a természet. A végtelen és iszonyat gödrös úton vagy két órán át zötykölődünk egyesben, kettesben a terepjáróval… ez itt az országút. Nem értem miért nem lehet ezt megcsinálni? Kimossa a víz.. de hát mint kiderült már a maják is töltésre
Maja hegység – Montain Pine Ridge Forest Read Post »
2014. január 11. Reggel a (Bachelor Inn) kínai tulaj mami utasításait hallgatom, miközben anyám motiválására rászánom az időt és feltöltöm az elmaradt napokat a blogra. Igazándiból megírom max. 1-2 nap késéssel, de a feltöltéshez kellenek a képek, akkor azt le kell tölteni, ki kell válogatni, én meg lusta vagyok. Szóval szerencsétlen kínai nő a maga
Megérkeztünk San Ignacio-ba Read Post »
