Daily Archives: 2014/01/22

2014. január 21.
Csodás… kicsit párás, ködös, de napsütéses reggelre ébredünk. Pont mikor már mennünk kell. Jó hideg van a hegyekben reggel… gyors tusolás azért felfrissít.. pakolás, már csinálják is Oso-nak az 5 tojásos full extrás reggelit… medvének becézik Tesót, mert olyan nagy és sokat eszik.. :-). Megérkezik a busz, nagy búcsúzkodás, ölelés… Sol-al jól összebarátkoztunk, nagyon kedves, meg ő kérdezte az angol dolgokat… akar tanulni… meg a konyhás néniknek is beköszönök. Adios! Kedves emberek, jó kedélyűek, sokat viccelődtünk tegnap este. Na akkor buszozás megint, persze megint minden béna pótszékre is jut ember, persze Tesónak is az jutott… tényleg szarok ezek… 7 órát ezen ülve utazni nagy halál. Van is morgás… ilyenkor eszébe jut Tesónak az az ötlet, hogy hagyjunk ki helyeket… ő nem akar ennyit utazni… de ezek elmúlnak mindig, amint megérkezük valami szép helyre. Az úton Cobán után ahogy átérünk a hegyen megváltozik a táj. Fóliasátor a hegyoldalban, széles völgyekben folyik a gazdálkodás, a hegyek sem olyan meredekek… és olyan száraz minden. Most vagy lombhullató növényzet van, és épp "tél" van, vagy itt az ország közepén nagy a szárazság, mert körben a hegyekben leesik minden csapadék. Nem tudok rájönni, de elég kopár a vidék.. és sziklás is.. ezért inkább bokros, nem fás. És a maják is eltűntek… nincsenek annyian népviseletben, nem látom a sok kis házat. Lassan megérkezünk Guate-ba azaz Guatemala City-be. Hát ez nagyon durva, de érdekes is. sűrű a szmog, tömött buszok, és utak.. délutáni csúcs van.. a várost meredek hegyoldalak és hídak szabdalják fel sok kis részre… de van egy központi rész, egy kicsit lankásabb terület, de mi oda nem megyünk. Sok-sok bádogváros mellett megyünk el… nem sétálgatnék szivesen erre. Antigua felé megváltozik a táj.. megint zöldebb, erdősebb… és megérkezünk egy kis ékszerdobozba. Nagyon szép a város.. kicsike, 10-10 utca négyzethálózva.. szokásos: ave az észak – déli, calle a kelet-nyugati utcák neve.. és számozva vannak. Képtelenség eltévedni. Macskaköves utcák, szépen felújított épületek.. hotel, étterem, üzlet váltakozik… nem épp tipikus gutemalai város, de azért nagyon hangulatos. Kiszállunk, akkor keressük meg a kinézett hostelt, a Terrace-t. Megtaláljuk, kiveszünk egy szobát (270Q… kicsit sok, de tudjuk, ez itt turistás hely.. na meg a hostel is felkapott, azért ilyen drága gondolom). Az Agua vulkánra néz az ablak, de a tetőteraszról mindhárom látszik. 🙂 Lecuccolunk, útbaigazítanak a mosodához, hogy megszárítsuk a ruháinkat végre.. megtaláljuk, fél 8-kor zár, előtte érjünk vissza. Király, ez is meglesz végre. Akkor még a fényképezőgép van, bár Tesó már éhes is… a gépet holnap is intézhetjük. Elsétálunk egy kávézó mellett.. és azannya… ott egy igazi kávéfőző. Tesó hetek óta nem ivott expresszót, csak azt a híg amerikai löttyöt… beugrunk egy kávéra.. és egy ember, aki élvezi a kávékészítést, és ügyes is. Csinál egy kávét, kérdezi milyen… Tesó élvezkedik az illatában… végre egy igazi kávé.. de megjegyzi, hogy ez közepes pörkölésű kávéból van, és ő az erős pörkölésűt szereti… a srác rögtön csinál egy másikat… ugyanabból, de erősebbre.. még jobb. :-). Jókat eldiskurálnak a kávén, én meg a szomszéd asztalnál ülőkkel barátkozom… ki honnan stb… a srác amerikai, de itt ragadt, túrákat szervez.. kérem a segítségét fényképezőgép ügyben.. van neki egy, kölcsönadja, ha visszahozzuk. De nekem szerelő kellene.. van egy a városban, de gépet elég nehéz lesz venni, van pár üzlet, aki tart 1-2 gépet, és ennyi. Guate-ba kell elmenni venni egyet. Egy óra oda, egy vissza… na meg a veszély. Meglátjuk. Megegyezünk, hogy holnapra elhozza a gépét, nem használja, meg is vehetjük. Megnézzük, akkor reggel találkozunk. Megyünk tovább, találunk egy helyet, ahol van 2 gép… kezdek kétségbeesni mi lesz így. Megtaláljuk a szerelőt is.. bakker, ezek itt értenek hozzá… mi meg erőszakkal benyomtuk.. valszeg mi tettük tönkre. A francba! Na de megegyezünk, ott hagyjuk, 150q a felmérés, és ha meg lehet csinálni, akkor 350 q lesz az egész. 2 nap kell neki, mondjuk, hogy mi kb. 4 nap múlva leszünk itt megint, írjon e-mailt mi van, de ha lehet csinálja meg. Hát akkor lehet drukkolni. És akkor holnap meg kölcsön kérem a kamerát a sráctól erre a 4 napra… aztán meglátjuk. Nagy a bonyodalom ezzel a fényképezőgéppel. Akkor vissza gyorsan a ruhákért, ott vagyunk 10 perccel zárás előtt de a hely már bezárt. 🙁 Lehet , hogy nem jól értettem az időt, de az nem nagyon lehet, mert összesen egy órája hagytuk ott. Hát akkor majd reggel. De most már együnk végre.. Tesó a belváros felé igyekszik.. próbálom rávenni, hogy kifelé menjünk, ez itt egy drága város, csak kóválygunk feleslegesen, de a nekünk megfelelő árfekvésű kajáldák kifelé vannak. De végül is a kaja neki fontosabb, megyek utána. Persze mindenhol jó drága… a város másik felén találunk egy burito-t olcsón.. és nagyon finom is volt. Azért jó, hogy idekeveredtünk. 🙂 Hazafelé már fázunk rendesen, estére itt is lehül.. ami nem baj, csak fel kell készülnünk. Betérünk egy utazásszervezőhöz, mi lehetne a holnapi program ha már a fényképezőgépet ilyen ügyesen megoldottuk. Pacaya vulkán túra indul reggel 6-kor és délután kettőkor. Lehet várost nézni, van csokimúzeum. Másik vulkánra túra 130 USD, mert az privát lenne.. hú.. azért az jó sok. Eljövünk, a recepciós kiscsajt is megkérdezzük, van a csokis hely, meg jade köves manufaktúra, meg egy kis falu nem messze (gyalogos távolság), ahol bőrművesek vannak. Lehet olcsón cipőt csináltatni. Hát ha lehetne egy szép szandit biztos csináltatnék. De a vulkánt érdemes lenne mihamarabb megnézni, mert kb. 2 hete robbant egy kicsit, most látványosabb, folyik a láva… jobban, mint máskor. Na akkor holnap délután elmegyünk.. kb. 10 dollár az ár fel a kilátóig… hallottunk olyanról, hogy közelebb is lehet menni a lávához extra pénzért.. ezt még a magyar srácok mesélték Tikal-ban.. meglátjuk.. az még a kitörés előtt volt. Én hulla fáradt vagyok, aludnék, de a tetőterasz a fejem felett.. húzgálják a vasszékeket a betonon.. képtelenség aludni. Végre bezár, csend, alvás.