Mi lett volna ha…

2013. december 22.
Ma reggel felkerekedtünk reggelizni, találtunk is egy helyet, ahol 5 pesóért akkora tortillás szendót adtak, hogy én nem is kértem másikat. A mai reggelink is meglett 2 cuc-ból, nagyon bénák voltunk eddig, hogy a szálláson vettünk reggeliket 6-8 cuc-ért. Nagy pazarlás. Aztán elsétáltunk a Holguin-i dombra, a Loma de la Cruz-hoz, ahonnan nagyon szép a kilátás az egész városra. Hosszú lépcső vezetett fel, jó meleg is volt… fent viszont nagyon jól éreztük magunkat, néztük a madarakat, ezek mindig termikelnek, Tesó csak az eget fürkészi. Beszélgetünk, hogy mi legyen holnap, Tesó kicsit demotivált, nem tudok rájönni miért. Talán tényleg valami meseszerű elképzelése volt, ahol az emberek folyamatosan mulatnak az utcán… csak közben pár éve beütöttek nehéz évek, dolgozniuk kell, nincs folyamatos buli. Szerintem nagyon régen lehetett olyan, hogy spontán partik kerekedtek az utcán… Még az utcai zenészek is csak ugyanazt az öt Buena Vista Social Club számot játszák. Ez kicsit lenyomó, én is várnék némi zenei változatosságot. Megbeszéljük, hogy lemegyünk a tengerparti kisvárosba, megnézzük milyen színű itt a tenger. Nincs messze, jó lesz. Hazaérünk délre, nagyon meleg van, ma a déli pihenőt mosásra használjuk. lehetőséget kaptunk a háziak keverőtárcsás mosógépét és a centrifugáját használni, nagy kaland, utoljára Mamámnál használtam ilyet, nem is sikerült elsőre szépen bepakolni a centrifugát, de aztán gyorsan beugrott. Tesó egyik pólója bepenészedett… a lökött pár napja belecsavarta a vizes fürdőgatyáját, de a pólót nem terítette ki később. Kap klórt, beáztatjuk, és drukkolunk. Aztán pihi kicsit, fél 4-kor elindulunk a városba pénzt felvenni (MasterCard nem működik, csak a Visa), meg elmegyünk kajálni. Tegnap kinéztünk egy helyet, ahol van languszta (7 cuc) olyat még Tesóm nem evett, én is csak egyszer még Floridában.. itt jó áron van, remélhetőleg friss is… nagyon finomat kajálunk, igaz kicsit többet költünk (18cuc), de a languszta-élmény megérte… nagyon finom volt, friss is… hmmmm. Ittunk Mojito-t is, sajnos eddig még sehol sem ittunk egy jót és azt hiszem nem is fogunk. Itt csak egy cukros- kicsit citromos levet felöntenek rummal, kevés menta és kész. Valahogy sehol sem annyira jó..viszont jó erős, mert ugye rum az van. Aztán intergálódtunk a közegbe… a három fő tér között sétálgattunk fel és alá, majd vettünk jégkrémet (most kaptam először 12 nap után), meg sört, kiültünk a főtérre megint, mint tegnap. Tele van emberekkel, árulják a nyalókát, patogatott kukoricát… néztük a családokat, gyerekeket, beszélgetünk, filozofálgatunk… vajon mi hogy élnénk és gondolkodnánk, ha nem lett volna rendszerváltás? Lehet kevesebb mindenünk lenne, de esténként nyugiban kimennének a térre a gyerekekkel, akiket nyugodtan el merünk engedni, hogy szaladozzanak, nem lenne számítógép otthon, meg a TV-ben is szar lenne a program… egymással törődnénk, sokat olvasnánk, seftelnénk, hőzőngenének, vágynánk a világ megismerésére… lehet csinálnánk valami kisfilmet, vagy bármilyen kis művészkedést a lázadozások levezetésére.. lenne időnk rá, hisz a meló nem fárasztó. Érdekes töprengés… 🙂 Ráértünk… kezdjük elkapni az életérzést.
U.i.: a póló megmenekült, a klór győzedelmeskedett a penész felett.