Esik

2013. december 29.
Szakad az eső, a szemközti hegyek teljesen felhőbe burkolóztak, na akkor ma tényleg pihenünk. Veranda, hintaszék.. nézem az esőt, ahogy jönnek, mennek a felhők… most olyan jól esik ez. Nyugi van, nem sietünk. Este kerestem a konnektorátalakítót, nem találtam, reggel megint kipakolunk mindent, meglett Tesó órája, ami már 5 napja elveszett, meg az átalakító is… nagy az öröm, és Tesó is jobban van, de azért fekszik és sokat alszik egészen fél 5-ig. Délután kettő körül elállt az eső, elmegyek vízért boltba, meg ebédelek valamit, meg vettem egy papayát is reggelire (12 pesóért), Tesó inkább fekszik, úgysem ehet semmit. délelőtt teljesen utolértem magam a blogba, meg elkezdtem olvasni a Közép-Amerika utikönyvet… a Yucatán félszigetet és Belize-t elolvastam, megvan nagyjából az elképzelés a következő két hétre. Guatemalát is elkezdtem, de azt már egyébként is tudom nagyjából. Alakul ez… megint nagyon lelkes lettem… már 20 napja itt vagyunk, teljesen otthonosan mozgunk, alkudozunk itt… és most jön még a java… nagyon izgalmas megismerni az országokat… nagyon sokat tanulunk, látunk. És mennyivel alaposabb tudás az, amit élményben gyűjt be az ember… ha ezekről a helyekről olvasok, egy hét múlva elfelejtem, de ha látom, ízlelem, szagolom, érzem, akkor az megmarad örökre. Tesóm kidugja az orrát a verandára, menjünk el sétálni kicsit. Ezer örömmel, ezek szerint tényleg jobban van már… de egy órát sem mentünk, hazahajt minket az eső megint. Kint a kiskonyhán megy a dominó ezerrel, akkora csattogások, hangzavar van, mint amikor nálunk a család összejön 6-os királyozni. A házigazdánk, Osviel apjának van a szülinapja, délelőtt leöltek egy kis fél éves malacot, azt elvitték megsüttetni kemencében, majd este 7-kor megérkezik. Jól néz ki… a gyerekek rögtön csavarják is le a körmöt róla és rágják. Mi is kapunk egy kis ropogós bört még darabolás közben, meg kicsit a vacsorához is. Nagyon kedves tőlük, mert közben láttam, hogy osztották szét azt a kicsi malacot: kell az anyósnak, a sógornak, a szomszédnak, a vendégeknek (akik tolják a dominót), és még nekünk is jutott egy kicsi. Ahogy néztem a francia vendégek nem kaptak… szerintem nem merték odatenni… ugye nem néz ki valami jól, mert kicsi… na meg sok hús sincs rajta.. bőr meg zsír leginkább. Kapunk azért halat is vacsorára, meg rizst, babot, salátát. Teljesen tisztességes adag (és csak 3 cuc-ot fizetünk érte), nagyon finom minden.. csak kicsit sós, mint minden mindenhol. Tesó is eszik, mondjuk leginkább rizst, meg káposztát… remélem reggelre teljesen jól lesz és tudunk majd menni kirándulni.

Categories: Kuba | Tags: , | Leave a comment

Post navigation

Leave a Reply

Proudly powered by WordPress Theme: Adventure Journal by Contexture International.

%d