Kiokosodtam áradás ügyben. Az van, hogy itt a Mekong-deltában, ami 40500 km2, azaz majdnem egy fél Magyarország, a tengerszint feletti magasság 1-2 méter körül van. Így ha a klímaváltozás miatt megemelkedik a tengerszint 1 méterrel, a Mekong-delta vidékének 47%-át állandó tengervíz fogja borítani. Szóval ez a vidék 1000 évvel ezelőtt egy teljesen mocsaras, elárasztott vidék volt. Aztán jöttek a népek északról és csatornákat ástak ki, így nyertek lakható, művelésre alkalmas szárazföldeket. Ezért az egész terület tele van csatornákkal. Vannak egészen nagyok is, akár Tisza méretűek. Can Tho-ban van olyan csatorna, ami nyugatra, a Thai-öböl felé vezet míg a fő ágak és maga a folyó is a Dél-Kínai-tenger felé megy. Az árapály jelenség emiatt az alacsony vízállás miatt egészen Can Tho-ig ér, ami a tengertől 80 km-re van. Szóval egyrészt állandóan árapály van két oldalról is, miközben szeptember-október az esős évszak ideje, amikor az egész vízgyűjtő területén áradás van. Ez a két hatás okozza, hogy bár az esőzések áradását elbírná a meder, de az árapály visszanyomja a vizet és ettől önt ki a Mekong Can Tho-ban, pontosabban a Mekong egy hatalmas ága, a Hau-folyó. Emellett vannak gátak, vízgyűjtők, amik ha megtelnek, leengednek… de erről többet nem tudok. Természetesen kaptok 2 tanulmányt is erről, a második igazán tudományos. https://www.researchgate.net/publication/259552972_Ocean_Tides_and_the_Influence_of_Sea-Level_Rise_on_Floods_in_Urban_Areas_of_the_Mekong_Delta https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0272771418303512
Na most, mindent tudunk a Mekong-delta dolgairól, nézzük, mi is történt ma. Az áradás sokkal kisebb volt, mint tegnap, így már 8 előtt könnyedén elindulok magamtól motorral, semmilyen segítségre nincs szükség. először is kijutva a városból át kellett mennem a Hau-folyón. De ez egy meredek, magas híd. Eléggé félelmetes messziről, de aztán felmenni rá nem volt az, bár kicsit fújt a szél.












Egy amerikai turistacsoporttal futottam össze. Kíváncsian néztek rám, beszélgettünk, hogy egyedül jövök-megyek. Nekik ez teljes ámulat. Meglett a buszos téma a nyugdíjas csapatnak. Viszont jártak már Budapesten is, nagyon örültem neki.
Nagyon meleg lett, így keresek egy kávézót. Az első helyen nincs cukormentes tej, így csak üdítőt iszok. A következő hely egy pörkölő, szerencsére itt kaptam cappuccino-t. Itt leszólított egy holland ember. Itt lakik 3 éve, de alapvetően ebben a régióban (Dél-Kelet Ázsia) él már nagyon régóta. Angolt tanít egy nyelvsuliban, de állami iskolában is. Nagyon béna hely szerinte Sa Dec. Nincs egyetem, innen az okosabbja elmegy. Egy rendes kocsma sincs. Nem is értem, hogy tud itt meglenni ennyi ideje. Mert egyébként körbejártam a helyet, itt tényleg nincs semmi.



















Már 3 óra is elmúlt, mire visszaértem a komppal Sa Dec-be. A komp túloldalán vettem magnót meg benzint. Banánt kerestem, mert éhes voltam már nagyon, de nem találtam. A mangóval nem tudom mik a szándékaim, de legalább friss szedés. Mivel Sa Dec-ben tényleg nincs semmi, és bár egyszer megpróbáltam enni, senki sem beszél angolul, az étlap is csak vietnámi, és semmi olyat nem ismertem fel, amit ennek, így egyszerűen csak távozom. Végül találtam egy nagyobb üzletet és volt benne egy burgerező. 6 hetet kibírtam, hogy nem ettem szemetet, de ma nem volt más. Valszeg nem is lesz többször ilyen.







Jól elfáradtam mire hazaértem. Rögtön kajálni megyek… vissza a Tai étterembe, ahol első este voltam. Most szerencsére nincs elárasztva. Fotó nem készült, zöldséges-csirkés ragu volt rizzsel. Akkor irány haza, áradás ma elmarad vagy később lesz. Remélem reggel megint nyugi lesz és lejutok a vízipiacra. Kap még egy esélyt. A buszom délben indul vissza, elvileg lesz időm a toronyra, a repül még 20.40-kor megy. Jó sokára érek a szigetre. Ez van. Majd ott lesz pár napom pihenni.