Posts Tagged With: Kuba

Rabszolgatartó birtok

2013. december 19.
Korán reggel 7-kor kelünk, hogy fél 9-kor elinduljunk a nosztalgia vonathoz, ami elvisz minket a Valle de los Ingenios azaz a cukornád birtokhoz. A vonat fél 10-kor indul, de csak akkor, ha van 15 turista. 10 cuc/fő a jegy és 2-re érünk vissza. Nagyon lassú a vonat, persze nyitott, zakatol, de jó poén, ráérünk, nézelődünk. Banánültetvény, hegyek, Tesó bámulja a madarakat… már reggel fél 10-kor termikeznek… de jó nekik, mondja. 🙂 Szép a kilátás, távolabb hegyek, közelben banánültevények, hatalmas királypálmák és még ki tudja mi minden. Odaérünk az első megállóhoz Manaza-Izmaga. Itt egy nagy földbirtokos háza áll, akinek hatalmas birtoka volt és sok-sok rabszolgája. Fel lehet menni a toronyba, ahonnan a rabszolgákat nézték, ki nem dolgozik rendesen. Megjegyzem tényleg elég messzire ellátni, és pontosan látni ki mit csinál. A környék tele árussal, terít?, népi blúz meg minden féle kacat. Meg volt egy fürt kisbanán 1 cuc-ért. Ettünk már ilyet… ez fán érett banán… teljesen más, mint otthon. Nagyon finom, édes, ízletes. Hmmm…. Megyünk a vonattal tovább a Casa Guachinango-hoz, ahol egy hasonló régi kúriában egy étterem működik, de más nincs itt. Volt 2 óránk, így hát mi elmentünk sétálni a közelbe, láttunk bocikat, lovakat, folyót híddal, pálmával, banánligettel. Nagyon meleg volt ma is… visszamentünk a kúriához, és a mangófák árnyékában leheveredtünk, és megettük a szendvicseinket. 2 körül értünk vissza Trinidadba, hőség volt, hazamentünk pihenni, lassan értjük a hintaszék-TV combót… ebben a melegben tényleg nem lehet mit csinálni, és megjegyzem, most tél van, és száraz évszak. Milyen lehet nyáron? Este elmegyünk kaját vadászni, ez is 2 óra lett, mert ahol ettük tegnap az olcsó pizzát, az zárva volt, megkerestük a teret, ahol voltak még olcsó kajáldák, vettünk hambit, olcsó volt.. de olyan is. Este kicsit számolunk hogy állunk anyagilag, hát elszaladt a budget, a kitűzött 100 cuc/nap limitet átlagban kicsit túlléptük. Persze benne vannak az első napok tanulópénzei is, de megbeszéljük, hogy odafigyelünk jobban, visszaveszük a kaját, mostanra már tudjuk hol lehet normális áron kaját venni, és nem megyünk turista étterembe drága pénzért enni. Remélhetőleg a többi országba egyszerűbb lesz majd. Na meg a mindennapi sörözést is visszavesszük kicsit Tesó nagy szomorúságára… vagy majd iszunk rumot.. fél liter Havana Club 1,85 cuc és egy kis dobozos Crystal (nagyon jó helyi sör) 1 cuc, az ásványvíz meg 1,5 liter 0,70 cuc. Elég furcsa arányok. Este tetőterasz… ma ünnepnap, van még sörünk, aztán visszafogjuk. A házinénit megkérjük, hogy foglaljon nekünk szállást Holguin-ba és Remedios-ba, azt mondta holnapra (manana) minden meglesz. Találkozunk svéd új lakókkal, azt mondják taxival jöttek, olcsóbb volt, mint a busz. Gondoltuk, ez jól jöhet nekünk is… megpróbálunk taxit szerezni Holguin-ba. Találtunk is valakit, 150 cuc de ha 4 felé osztjuk, akkor 37.. holnap este megint arra sétálunk, meglátjuk sikerül-e kerítenie valakit mellénk. Ha nem, marad a busz. Holnap Cienfuegos-ba megyünk várost nézni. 1 órás a buszút, szép városnak ígérkezik.

Categories: Kuba | Tags: , | Leave a comment

Mamika kicsi háza

2013. december 17.
Reggelre meglett az áhított napsütés és kék ég, de a szél nagyon fújt. Vörös jelzés volt, de azért mi elmentünk fürödni… na nem mentünk 10-15 méternél beljebb, mert az 1 méternél nagyobb hullámok így is nagyokat löktek rajtunk. Nagyon állat volt… jó móka ez. 🙂 Aztán gyors tusolás, ebédre sokat ettünk, mert ma már nem eszünk többet, aztán futás a buszmegállóba, 2-kor indultunk Trinidad-ba. Hát izgalmas volt az út. Iszomyatosan rázott, úttalan utakon mentünk, aztán hirtelen egy 3 sávos autópályán találtuk magunkat.. na persze azért feljáró nem volt, csak simán rákanyarodtunk… ami egyébként nem volt nehéz, hisz forgalom alig volt… gondolom ez is a kommunista párt vívmánya, hogy itt már 3 sávos autópálya is van. Kár, hogy autó nincs hozzá. 🙂 Aztán láttunk keresztbe állt szamarat, mert a gazdija épp beszélgetett az út szélén ücsörgő cimborájával. Na és láttunk végtelen cukornád mezőt. Hatalmas ez a nád, két ember magasságú, sűrű nád. Hát van még mit csavargatni. 🙂 Volt még banánliget, néhol banánfürt is volt rajta. Útközben gondoltam megírom azt a néhány elmaradt blogbejegyzést, ami az első napokban elmaradt… majd mire kész lettem másfél napi jegyzet elszállt. Hát nem ecsetelném a reakciómat… 3 óra buszon pötyögés szállt el. 🙁 🙁

Végül megérkeztünk Trinidadba, ahol mamika várt minket, elkísért az első sarkon lévő házába, és elmagyarázta, hogy ahová foglaltunk, az foglalt ma estére, de holnap reggel átmehetünk. Az is a családban van, nem probléma, de ha akarunk maradhatunk is. Körbevezetett minket… hát jaj… melegvíz nincs (ezt szerintem még Tesóm nem vette észre, hihihi), a kiskonyha teteje félig nyitott, ahol fel lehet menni a tetőre, ott van két öntöttvas hintaszék kisasztallal. Nagyon vicces. Ja, és maminak van egy iszonyatosan rusnya fekete kutyája… azt mondta mexikói fajta…. kicsi feje a tetején pár hosszú szőrrel, vékony lába, és dagadt hengeres teste. Szegénykém… nagyon ronda. Becsekkolunk mamika könyvébe…. beírjuk az adatokat, persze mami is át akar verni, 25-öt szeretne kérni, de mondom, hogy 20, amit rögtön el is fogad, a reggeli is 4-ről lemegy 3-ra. Próbálkozik. Elmegyünk sétálni, gyorsan kiderül, hogy ez itt az óváros tele puccos, drága étteremmel, ahol 2 cuc egy sör és 10 cuc egy kaja. Egyébként szép a belváros, macskaköves, nagyon tiszta és rendezett. Be-benézünk egy-egy házba… tv előtt hintaszékben ücsörgő embereket látunk mindenhol. Úgy látszik itt ez a sztenderd. Keresünk egy boltot kicsit kintebb és veszünk pár sört, vizet, aztán hazafelé belecsöppenünk valami törzsi vallási ceremóciába. Nem tudjuk pontosan mi zajlik, de a zene nagyon király… mindenféle ütős hangszerek… csináltam is pár videót.

Categories: Kuba | Tags: , | 2 hozzászólás

Beach rulez

2013. december 16.
Végre aludtunk egy nagyot, és végre lesz egy nyugis napunk…. legalább is így gondoltuk reggel. Na nem is lett nagy baj… csak apró bosszúság, hogy még az állami ABC pénztárosa is átvert bennünket pár Cuc-al. Nagyon résen kell lenni, amint belazul az ember egy másodpercre, máris ott a baj.

Na de alapvetően király napunk volt. Egész nap felhős volt az ég, bár én ettől függetlenül leégtem kicsit (de jó, hogy hoztam Aloe Verás- panthenolos krémet).. de a hullámok, na azok nagyon királyok voltak. Kb. 60 cm és 1 m közötti hullámok verték a partot folyamatosan… én nagyon élveztem ahogy meglökött, ringatott.. mint egy kisgyerek, 1 órát bent voltam a vízben csak a hullámokkal játszani. Baromi jó ahogy meglök, aztán húz vissza, meg ahogy figyeled mikor melyikből lesz erős fodrozódós, melyik csak ringat. 🙂 Ebéd előtt kikértünk négy pina colada-t, olyan kis pohárba adják… jó lesz az úgy… üditő helyett isszuk.. bár én a kettőt már megérzem… na de most lazulás van… élvezzük ki. 🙂 Ebéd a tengerparton egy nyitott teraszon a pálmaleveles napernyők előtt…. de kemény az élet. 🙂 Ebéd után elindultunk sétálni, gondoltuk kimegyünk a sziget végébe. Mi a 61. utcában lakunk… nem tudom hányas szám a vége… de mentünk pár órát… néztünk a fodrozódó vizet.. nehéz ezzel betelni. Találtunk egy golfpályát… kicsit nem szabályosan besétáltunk… na itt vannak a puccos 5*-os szállodák is… ezek azért nagyon ott vannak. Csodaszépek… a kávézóból a kilátás a tengerre kicsit fentről eszméletlen, a medence mellett moszkitóhálós vastag matracos ágyakban heverésznek… na ez itt már nagyon luxus. Itt már nem is igazán éreztük volna jól magunkat… itt egy szál kubai nem volt… a Quatro Palmas-ban legalább elvétve látni helyi lakost is… és kisebb is a hely, kevesebb az ember. Ügyesen keresztülmentünk a szállodán, hogy elinduljunk földnyelv másik partján visszafelé. Találtunk egy szupermarketfélét, vettünk sört, meg pillanatragasztót (cola rapida) mert nem is mondtam, Tesó csodaszuper szandijának levált a talpa… nagy lett a szomorúság, 10 éves a szandi, erős a kötődés… este megragasztottuk, meglátjuk kihúzza-e a 4 hónapot. Na kiértünk a másik partra, kb. 300 m-re van csak… és gyorsan rájöttünk, hogy itt az autóút van… meg némi építkezés… ez nem lesz jó. Visszamentünk a golfpályára, megkerestük a kerítésen a megfelelő rést, ami visszavezetett a másik tengerpartra… nagyon jó, hogy pusztán mert fehérek vagyunk, simán jövünk-megyünk a golfpályán, fel sem merül senkiben, hogy megkérdezze mit keresünk ott. 😉 Aztán a parton még egy óra séta vissza a helyünkre… utolsó csobbanás a még nagyobb hullámokban… aztán pihi, iszogatás a bárban, vacsora. Délben regisztráltunk éttermi vacsorát (ami az all inc része volt), így egy kubai étterembe mentünk enni, ahol 4 fogást kaptunk… jó volt minden, bár egy kicsit lassú. Nem győztük kivárni a fogásokat… én fekete bablevest ettem… csak bab volt benne, de jó volt, Tesó húslevest… az is rendben. Nagyon érdekes volt a sajttal, hússal töltött banán… kicsit fűszerezni kellett volna a húst, de egyébként jó volt… aztán én csirkecombot ettem, Tesó meg egy elvileg közepes steak-et, de szerintem az inkább nyers volt. Megette, izlett neki, omlós volt… magától úgyse próbálta volna ki, legalább evett már ilyet is. 🙂 Na azért a puccos vacsi után bementünk még a rendes svédasztalos kajás részre is, Tesó megevett még egy kis marhát… én meg céklát… aztán megnéztük mi történik este a szállóban. Egy balettcsoport táncos-balettes produkcióját láthatta a közönség, mi meg azon gondolkodtunk, hogy ez most komoly, hogy az emberek itt ülnek a bár mellett és ezt nézik?!!?! De igen, ez komoly. Egész nap nem csinálnak semmit, elég ingerszegény a környezet… még sétálgatni sem sokan mennek el.. így bármi megteszi, csak legyen valami. Este 6-kor sötét van… nem sok mindent lehet csinálni utána. De mi hulla fáradtak voltunk, mert bejártuk a sziget egy részét, sétáltunk 4-5 órát a homokban-vízben. Na még egy nap… reméljük holnap megint kék ég, sima tenger, ragyogó napsütés lesz. 🙂

Categories: Kuba | Tags: , , | 1 Comment

Proudly powered by WordPress Theme: Adventure Journal by Contexture International.

%d