Posts Tagged With: Khardung hágó

Május 23.
Fél 8-kor indul a jeep a Nubra-völgybe. Reggel egyre nehezebben kelek fel, lassan pihenni kellene. Ez az utolsó túránk, azután már csak lazítás és utazás lesz a program vissza Delhibe. Hogy hogyan, azt még nem tudjuk, majd ha visszaérünk kitaláljuk. A szomszéd indonéziai lakótársaink is jönnek, találkozunk velük reggel. Nekünk lefoglalta a helyünket a sofőr, akivel este beszéltünk, de megy több jeep is. Bepattanunk hátra egy helyi bácsi mellé. Ahogy elindultunk elkezdte az imáját énekelni, reméljük ügyesen imádkozik. 8-kor már úton voltunk, azt mondta 4 óra az út, délben már Disket-ben leszünk. Az út rögtön hegynek felfelé indult, és másfél óra alatt 2000 métert emelkedett fel a hófedte Khardung hágóhoz, ami 5602 méter magasan van a tengerszint felett. Ez a világ legmagasabban lévő autóútja. 4500 méter felett már hó borít mindent, nagyon hideg is van a csúcson. Fotózunk mindkét irányba a sziklás völgyekbe, mögöttük hasonló hóborította csúcsok. El is gondolkodunk, hogy azért ezeket a magasságokat nem is olyan egyszerű megtalálni a Földön. Nem sok 6000 körüli hegylánc van, miközben mi itt vagyunk a legnagyobbnál. Próbálunk belegondolni, hogy hány hétig lehetne a Himalájában utazgatni, mire átérnénk egyik végéből a másikba. Meg hogy milyen kietlen, sziklás az egész vidék, állatot is alig látni. Megérkezünk Disket-be (Diskit), egy 3 utcás faluba. Fontos hely ez, a völgyet ez a város köti össze Leh-vel. Van 2,5 óránk a Turtuk-ba induló buszig. Turtuk egy pakisztán falu 10 km-re a határtól, a 70-es években foglalta el India Pakisztántól és 5 éve nyitották meg a falut a turisták számára. Körbejárjuk Diskit-et kb. 20 perc alatt, eszünk egy csirkésnek mondott tésztás levest, de csak két bőrdarab volt benne. Jól jártak a kóborkutyák, én meg kibírom hús nélkül a következő egy hetet is, úgy látom nem érdemes próbálkozni. 3 óra lesz, mire elindulunk. A sofőr nagyon nézegeti az egyik hátsó kereket. Nem örülünk neki. A busz közepén a földön zsákokban a rizs, dobozokban a keksz. Itt áruszállítás is folyik. A buszon meglepő módon főleg asszonyok vannak. Iszonyatosan megnéznek. Csador nélkül, szőke, göndör. Micsoda csudabogár. Én meg mosolyogva nézem, hogy kuncognak össze a lányok. Na de mi is megnézzük őket, magasak, vékonyak, nagy, kerek szeműek, mások, mint az itteniek. A srácok közt is akad pár kimondottan helyes. A busz csigalassan megy, a sofőr lesi a kereket. Aztán félútnál egy teherautótól kér egy pótkereket, akkor mindenki le, kerékcsere. Aztán kicsit bátrabban mentünk tovább valahová a hegyek közé. Valahogy olyan végtelen hosszúnak tűnt az út, csak vártuk és vártuk, hogy megérkezzünk, de az út csak kanyargott völgyről völgyre. 7 óra körül volt, mire meglett a falu egy eldugott völgyben. Érdekes módon a falu nem annyira a völgyben, hanem onnan egy kb. 100 méterrel magasabban lévő fennsíkon van. lépcsőzetesen művelik a fennsíkot, haragos zöld a gabona a földeken. Na de most nem érünk rá nézelődni, kezd sötétedni, keresünk gyorsan egy olcsó szállást, meg valami vacsorát. Együtt megyünk az indonéz párral, jobb árat tudunk kialkudni együtt. Rengeteg a vendégház, de mind megkéri az árat, így sokat megyünk, mire a falu szélen megtaláljuk a Khasmiri vendégházat, azt mondják ez itt a legolcsóbb. Megalkudunk fejenként 300 rupiba vacsorával és reggelivel együtt. Guggolós WC, hidegvizes tus de egy éjszakára jó lesz. A vacsorát főzik máris. A menü a szokásos, rizs, dal (bab vagy lencse), meg párolt spenót, aminek nagyon megörültünk, végre nem krumpli. Meg kell állapítsuk, hogy mi ott a fejlett országokban nagyon el vagyunk kényeztetve. Sok-sok zöldség és gyümölcs meg hús, míg a világ legtöbb országában valami gabona a legfőbb étel: búza, rizs, kukorica, némi babbal, esetleg krumpli, káposzta. Nem sokan esznek gyümölcsöt, míg mi igyekszünk naponta többször is enni. És nincs édesség olyan sokféle. A desszert a nyugati világ luxusterméke. De mi nagyon éhesek vagyunk, jó ízűen megesszük a vacsorát, aztán alvás. Holnap körbejárjuk a falut, aztán kitaláljuk hogyan jutunk vissza Diskitbe, mert vasárnap lesz, nem jár busz. A helyiek szerint nem tudunk visszamenni, de mi ezt nem hisszük el. Mindig van megoldás.