Hazaértünk! 🙂 Az útról nem szólnék sokat… hosszú, kimerítő volt… inkább az első benyomások útban hazafelé a reptérről Túró Rudit majszolva (Isten vagy, Dini!).
először is a tisztaság…. nagyon felüdülő látvány, hogy rend és tisztaság van, nem érik egymást a zacskók, flakonok az út szélén.
Az árusok.. sehol egy kiskocsis árus.. mondjuk éjjel kint sincs, de itt a sok lezárt bódé sincs. Majdnem ingerszegény már. Na nem mondom hiányzik… bár ha valaki ananászkarikákat árulna, azt nem bánnám. 🙂
Aztán a közlekedés.. itt tudnak vezetni az emberek, elengedik egymást, senki sem dudál, mindenki betartja a szabályokat, éjszaka sem mennek át a piroson kocsival. És van zebra, és a gyalogosnak elsőbbsége van.. míg kint csak dudálnak, hogy kapkodd a lábad.. de fékezni nem fognak.
A biztonság… Tesót kiraktam a barátnőjénél, és egyedül jöttem haza éjjel 2-kor, és végre nem kell aggódni, figyelni, hogy éppségben hazaérjek, mert itt szabadon sétálgathatok az utcán bármikor, nem fognak kirabolni (jó eséllyel). Nagyon jó érzés.
Ma is ért pár benyomás…
Tavasz illat van! 🙂 Sétálás közben éreztem a virágzó fák illatát… a friss illatot.. hmmm… nagyon jó.. itt a tavasz. 🙂
Na meg mindenki magyarul beszél… én viszont spanyolul. 🙂 Van egy pár szó, ami teljesen beépült a beszélgetéseinkbe… ma rajtakaptam magam többször is, hogy spanyolul mondom, nem magyarul. Nagyon vicces! 🙂
Aztán máris hiányoznak a gyümölcsök, és a csokis banán turmix reggelire.
A kaktuszom viszont virágba borult mire hazaértünk. 🙂