Posts Tagged With: Costa Rica

Majmok a porondon

2014. február 20.

Fél 6-kor rákezdett a "csipp".. erőteljes csippekkel ám.. direkt jó erősen megnyomva a "cs"-t.. mintha baromira mondani akarna valamit. És végül is mondja.. és fel is ébredünk rá. Fél óra ingyen "csipp" koncert a góréban, ahogy Tesóm a jó kis szállásunkat hívja. Végül is hasonlít hozzá. 🙂 Kicsi kis tetőtér, max. 5 m2 az egész. Elindulunk 7-kor át a szomszéd városba, a Cahuita Nemzeti Parkba, ahol a legszebb a dzsungel, lesznek majmok, és nem kell idegenvezető sem. És úgy is lett. Ez itt a paradicsom… szerintem Corcovado-ban is hasonló lett volna, amit Johnny kínált. Tenger az egyik oldalon fehér vagy fekete homokkal.. időnként korallzátonyokkal. Látni, ahogy a korall megtöri a vizet, előtte hullámzik nagyon.. mármint iszonyat nagy hullámok.. ekkorát én még nem láttam… aztán a korallon teljesen lecsillapodik, mire kiér, már csak a korall alkotta mini öblöket tölti fel. A másik nagyon érdekes, hogy a park csücskénél folyt a tenger.. mármint oldalra.. álltunk is ott egy ideig, hogy ez most hogy van… mire rájöttünk, hogy a külső korallzátonyok megtörik a hullámot, és akkor elkezd becsurogni, feltölteni a medencét/öblöt, amit a korall alkot, és azért folyik oldalra olyan erősen a víz. Azért gondolkodtunk egy ideig, mire kifundáltuk a tuti megoldást. 🙂 Szóval a part csodás volt, pálmafa belóg a tenger fölé.. igazi plakátképeket lehetett csinálni. Ahogy azt előírják a Karib-tengernél. 🙂 Na és akkor a másik oldal. Ott meg jöttek, mentek a majmok a dzsungelben. Volt csuklyásmajom (fehér pofájú), meg bőgőmajom (csupa fekete). Aztán láttunk egy kicsi iguana-t, meg jó pár madarat (harkályt is), de a kicsi madarakat nehéz fotózni, mert ugrálnak, repkednek, nem tudnak nyugodni.. miközben eleve legtöbbször csak hallottuk őket. Aztán láttunk még mókust, nagy pókokat és kígyót is. Na, de itt a majom lett a fő szám. Látszik megszokták az embereket, volt amelyik egészen közel merészkedett.. de a legjobb az volt, amikor egy 4 tagú családot láttunk vándolni a fák tetején ágról ágra. Elöl Apu, Anyu.. aztán a gyerekek.. volt kisebb, nagyobb.. a legkisebb nagyon vicces volt. És hát maga a dzsungel.. sűrű, párás levegő, hatalmas pálmák, filodentronok, liánok, ezer féle növény telepedik egymásra. Nagyon kellemes alatta a levegő, érezhetően hűvös van a fák alatt. Nem is bírnám a melegben. A 9 km-es sétánk jó sokáig tartott, mert a sok majom lekötötte a figyelmünket. Kiértünk a főútra, volt is ott egy buszmegálló, de mi próbáltunk stoppolni amíg nem jön a busz, de nem vettek fel minket. Az első ország, ahol nem vettek fel szinte azonnal. Látszik elértünk a civilizációba, itt már mindenkinek van autója, nem veszik fel az embert. Kénytelenek voltunk megvárni a buszt.. de szerencsére 20 perc múlva jött is. Hazaértünk, pihentünk, kerestük a repjegyet megint.. odáig fajultunk, hogy kértünk árat magánrepülőre.. ez már csak poénból. 🙂 Hátha. Olyan rövid a táv.. felháborító a 450$-os ár Panama City – Medellín között. Amikor lehült kicsit elmentünk megnézni a helyi partot.. hú nagyon állat itt is. Még nagyobb hullámok.. volt vagy 3 méter magas.. vagy több… aztán a parton a korallok közti medencékben csak csordogál a kristálytiszta víz. A természet ezer féle csodát képes alkotni.. napról napra lenyűgöz valamivel. Végül besötétedett, beülünk a parti népszerűbe. Olcsó a sör, sokan vannak, a tengerparton is van, és még élő zene is.. tuti a hely. Egészen jól nyomják.. leginkább a billentyűs dobja fel a számokat. Megiszunk pár sert… na én két kisüvegestől be is csíptem.. Tesó meg a 4-től. Kiesett a formából… vidámak lettünk.. jókat nevetgélünk. A szomszéd asztalnál feketék ülnek, itt az elosztó központ… a másiknál német rokkernyugdíjasok bratyiztak össze a helyi fekanyugger fűárussal.. ott is lazul a hangulat. Megy a fű mindenhol… az utcán nyíltan kínálják és szívják a hatalmas trombitákat. Ide járnak az amerikaiak, nyugat-európaiak emlékezni egyetemista korukra… meg persze a fiatalok is. Eszünk pár szelet pizzát, aztán 9-kor már alszunk is. Hajnalban üvöltözésre ébredünk… reggel megtudtuk, hogy valamelyik eszetlen vénásan tolta a kokaint.. kicsit megártott neki. Hát ez egy ilyen bőntanya… de azért jó hely.. béke van. 🙂

Categories: Costa Rica | Tags: , , , , | 2 hozzászólás

Újra a Karib-tengernél

2014. február 19.
Végre lazítunk kicsit. Na attól én még fél 7-kor fent vagyok.. hívom Anyámat… beszélgetünk kicsit, jó hallani a család felől. Aztán Zsuzsival is.. Boldog Névnapot neki.. 🙂 meg az összes Zsuzsi, Zsuzsa barátainknak, ismerőseinknek. Már csak másfél hét – 10 nap, és Medellín-be vagyunk. Keresik a lakást nekünk.. nagyon várom már… több mint két éve nem találkoztunk. Nagyon jó lesz! 🙂 Meg majd főzök finomakat… végre Tesó is jóllakik rendesen. Azt mondja fogyott.. hát mit mondjak.. jó neki.. én sajnos nem. Na de azért készülődjünk hamar, 10-kor megy a busz. Kicsit késve indulunk negyed 10-kor.. siessünk a buszállomásra. Odaérünk 20 perccel a busz indulása előtt, mikor kiderül, hogy a busz nem onnan indul Puerto Viejo de Talamandra-ba. Hihetetlen. A Lonely Planetben is a Caribe állomás van, és este megkérdeztük a szálloda recepcióján, még a neten is megnézték nekünk a srácok, hogy a Caribe-ről megy 6-kor, 10-kor, du. 2-kor meg valamikor este. Az időpontok stimmeltek, csak az állomás nem. Ráadásul a San Carlos állomás ott volt közel a szálláshoz.. nem is kellett volna ennyit menni. Na de sebaj, gyorsan taxival átrobogunk.. 9.50-kor ott vagyunk.. igen ám, de elfogyott a jegy, megtelt a 10-es busz. Ne akarjátok tudni Tesóm fejét… szegény.. nagyon kiakadt. Na de azért gyorsan lecsillapodott, vettünk jegyet a következő buszra, ami egyébként 12-kor ment, nem kettőkor. Fél 5-re ott vagyunk.. majd lesz szállásunk gyorsan, nem olyan nagy ez a hely. Akkor van két óránk. Sétáltunk egyet, aztán a restibe megebédeltünk. Húú, találtunk tökfőzeléket. Igaz csak köretnek akarták adni, de mi kértünk dupla adagokat.. hmmm… de jó volt. Zöldség! Lassan dél lett, akkor irány a Karib-tenger pálmafával. 🙂 Ahogy elindulunk, megyünk fel a hegyekre.. bele a felhőkbe.. majdhogynem esik.. de aztán lemegyünk, és minden kitisztul megint. A folyók most a másik irányba folynak.. keletre a Karib-tenger felé… furcsa.. rég voltunk már a hegységnek ezen az oldalán. A tengernél pedig csak Mexikóban.. azóta csak a Csendes-óceán felől utazunk. Ezen az oldalon olyan zöldebb a táj. Pár bárányfelhő.. és szép zöld fű. Megérkezünk Puerto Viejo-ba.. igazi hippi hely megint. Több a turista, mint a helyi lakos. Erre egyébként több az afrikai, karibi. Keressük a szállást.. jó drágák ezek is.. de meglátjuk a Hotel Puerto Viejo tábláját.. erről olvastunk, olcsó és jó is. Megnézzük.. vicces szállások. Fent a tetőtéren, de a felső 50 cm csak szúnyogháló.. lesz friss levegő.. király. Igaz ezek a szobák csak közös fürdővel vannak… de legalább olcsó.. 24$/éj. Nézzük akkor mit lehet itt csinálni.. tájékozódunk a recepción… vannak túrák a nemzeti parkokba, vagy a vízesésekhez, vagy delfinnézés. Aztán megnézzük a falut.. 2×2 utca az egész.. találtunk túraszervezőket… de horror áron van minden. 40-50$-tól kezdődnek az árak egy fél napos mókára, de ami kicit extra, az 70-90$. A legszimpatikusabb a helyi idegenvezetők csoportja, mert én mindig a helyi idegenvezetőket kedvelem, nem az idetelepült hippiket. Szimpatikusak, igazán ismerik, szeretik a természetet. ők itt nőttek fel, dzsungel a terepük. Na de ők is drágák.. kérdezzük, hogy magunktól tudnánk-e menni. Igen, a Cahuita Nemzeti Parkba simán elmehetünk magunktól is. Ott lesznek majmok, meg tukánok, meg iguánák, meg ki tudja még mik. Szóval jó lesz. Ráadásul ingyenes. A város felől van a bejárat, és egy 9km-es út vezet a tengerpart mentén, de a dzsungelben. Hát ez szuper lesz, akkor reggel megyünk.. korán ugye, mert az állatok reggel aktívak. Azt is kiderítettük, hogy fél 8-kor megy egy busz, és 8-kor nyit a park. Akkor a holnapi program megvan. 🙂 Elmegyünk a helyi szupermarketbe, hogy majd veszünk salátának valót, de Tesó beleveri a csúfot a paradicsomba (mert ez olyan szőke fajta.. meg hát ez a klíma nem igazán kedvez a zöldségeknek). Kifordulunk az üzletből, keresünk másik boltot, de nincs. Akkor vissza.. meg holnap ha megyünk a parkba oda is kell kaját vinni. Veszünk kaját holnapra, de közben találtunk egy helyet, ahol egész jó áron árulnak salátát, hamburgert. Akkor ne készítsünk, együnk ott. Nekem jó, de akkor ne legyen gond, hogy kicsi az adag. Tényleg finom volt, de az a 3 karika paradicsom benne, az is abból a halovány, sápadt fajtából van. Ha én csinálom, biztos nagyobb rakás kijött volna ebből a pénzből. Na de legalább ittam egy Pina Colada helyett Mango Colada-t.. hmmm.. de jó volt. Este még repjegy és lakás vadászat folyik.. 400 dollár/fő a repjegy Panama City-ből Medellín-be.. több, mint a Budapest-Havanna volt. Megnéztük, ez nem azért van, mert későn vesszük.. májusra, de szeptemberre is ennyi. Egyedül a Copa Air megy közvetlen.. minden más 1 vagy 2 átszállós, 17 órás út, és szinte csak 10-20 dollárral olcsóbb. Esetleg megtehetjük, hogy Cartagena-ba megyünk, akkor akár 100 $-t is megspórolhatunk.. de akkor meg onnan le kell buszozni, és elbuknánk egy napot is. A szállás hasonlóképpen néz ki. 800$ körüli áron vannak lakások egy hónapra Medellin-be.. kicsit sok, mi 4-500 dollár körül szeretnénk megoldani. Igaz ennyiért már nagyon szép lakás van.. de nekünk jó a kicsit kopottabb is.. csak legyen olcsó. Ez a két dolog szinte annyiba fog kerülni, mint egyébként egy havi teljes kiadásunk. Remélem lesz valami olcsóbb megoldás. Bár a repjegy úgy tűnik bukta.. ott nincs más. A lakásra még van remény. Inkább költenénk kajára, sörre, mint drága repjegyre, lakásra. 🙂 Jól elfáradunk estére.. kimerítő a netezés, keresgélés.. és már a sok főszag is zavar.. mert ugye hippi helyen vagyunk.. száll a dzsangaszag mindenhol.

Categories: Costa Rica | Tags: , , , | Leave a comment

Ma vonatoztunk egyet

2014. február 18.
Ma csak 6-kor kelünk.. 🙂 fent is vagyunk már mindketten… régen aludhattunk már ilyen sokáig. 😉 Negyed 8-kor már a pékségben válogatjuk a reggelit. Még Tesó is rákapott.. sőt édeset is választott magának.. kettőt is. Nem ismerek rá! Megérkezünk időben a buszmegállóba… persze a busz késik negyed órát. Na nem is lenne ez különösen probléma, csak ugye azt írták, hogy ha korán megyünk, akkor még van esély ellátni az óceánokig.. de később elkezd felhősödni, és akkor bebukta az egész. Na persze valószínűleg nem ezen a 15 percen múlik… de morgok kicsit. Na de menjünk… Cartago-nál megállunk, veszünk még fel embert, ez itt nem csak turista járat, hanem a vulkán oldalában lakók járata. Cartago után hegynek fordulunk, irány az emelkedő fel az Irazú-ra. Majdnem 2000 métert megyünk felfelé… nagyon szép a táj.. de persze támadnak a felhők… itt mi semmit sem fogunk fent látni.. na mindegy, nem jöhet minden össze.. a krátert megnézzük. Útközben épp hagyma és krumpliszedés van. Nem is láttam krumpliföldet eddig.. meg drága is a krumpli.. itt sült platano van helyette. Gondolom ez a párásabb, hűvösebb klíma jobban bejön nekik. Keresem a borsót.. de az nincs.. annak ez még mindig meleg lehet. Felérünk fél 11 körül, megvesszük a jegyet.. teljes a pára és a köd. Nincs mese, 3432 méteren voltunk, felhők jöttek, mentek, hideg is volt, tűzött is a Nap. Nem valami finom, kellemes klíma. Minden nagyon erős. Ahogy megérkezünk a parkolóban valami mosómedveszerű, (de valami más fajta) állatok jönnek kaját szedegetni, lopni, kérni. Nagyon nem félnek, felmásznak az asztalra, résen kell lenni. Elsétálunk a kráterhez.. ez most itt nagyon laza.. felvitt a busz a hegytetőre, csak kb. 500 m-t kellett sétálni a kráterig. Nagyon érdekes volt, hogy egy másik kráter beomlott, vagy nem tudom hogyan, de megtelt vulkáni hamuval, meg kővel, és egy nagy, lapos terület keletkezett. Aztán ennek a szélén már rendesen bokrok, fák nőttek, és mostanra már a placc közepén is kinőtt a fű. A nagy kráterben sajnos most nem volt zöld tó… pedig kellett volna, hogy legyen.. csak már a száraz évszak közepén vagyunk.. ezért most nincs. (Mondjuk akkor legalább felhők se lettek volna.) De egyébként meg látványos volt a kráter.. a széle olyan volt, mintha csak 50 cm lenne.. de lehet csak messziről látszott olyan élesnek. Felmentünk még egy kilátóhoz, ahonnan bele lehetett jobban látni a kráterbe… jót sétáltunk, láttunk mosómedvéket kukázni.. édesek… de a kráterből sokkal többet nem láttunk… viszont a hegy másik oldala nagyon ott volt. Mintha repülőn ülnénk.. hatalmas paplanfelhők alattunk.. felülről süti a Nap.. csodás. Lassan elindulunk visszafelé… fél 1-kor megy a busz. Tesó utánaszalad egy mellettünk elrobogó (kb. 5 km/h) autónak.. elvinnének valameddig? Hová mennekő Cartago-ba.. persze, szálljunk be. Hát akkor megspóroltunk 8$-t, meg két órát. 🙂 Szimpatikus amerikai pár épp itt nyaral.. nem szegények, de szerények és normálisak. Legurulunk, megbeszéljük ki merre járt már a világban.. szokásos utazós, ismerkedős témák. Aztán kipattanunk.. juhéj… ezt jól csináltuk. Egyébként is úgy terveztük, hogy megnézzük a várost. Eszünk valami casado-t, nem értem minek van ezeken az ételeknek ennyi nevük.. hisz mind ugyanaz. Bab, rizs, kicsi sali, sült banán meg kevés hús. Jó sokat fizettünk, pedig ez volt a legolcsóbb hely.. 6000 colón, azaz 12 dollárt.. nem megy itt az olcsón kajálás… drága Costa Rica. Sétálgatunk a városban, van egy nagyon szép katedrális, meg egy rom templom, amit sokszor újraépítettek, de a földrengésekben mindig összedőlt.. aztán az egyik építkezésnél feladták valamikor az 1800-as években, azóta úgy áll. Lassan kimerítettük a város adta lehetőségeket.. de nézd már.. ott egy pár sín. Mi lehet ez? Vonat biztos nincs.. látszik ezen rég nem járt semmi. Azért nézzük meg az állomást.. körbe kerítés.. biztos a spanyolok elvitték a modzonyokat magukkal… azóta sem megy. Aztán kicsit arrébb.. de ez úgy néz ki, mint amit nemrég használtak. Kérdezzük meg… mikor járt itt vonat? De persze nem tudom a múlt időt.. és a válasz is meglepett. A következő vonat 4-kor megy. Hogy mi? Ez itt jár? De hát lezárva az állomás.. na akkor keressünk angolul beszélőt.. nem találtunk, de megerősítették, hogy a vonat jár, 600 colón és 4-kor jön. Hát akkor ezt kivárjuk.. és ma vonatozunk. 🙂 Utoljára Kubában láttunk vonatot Trinidad-ban… ott is csak sétajáratot. Fél 4 körül gyülekeztek az emberek a zárt kapunál.. hát itt tényleg lesz valami. Jött egy rendőr, kinyitotta a kaput.. meg a síneknél is.. aztán a peronon jött a jegyárus néni.. 550 colón lett/fő. 500 colón=1$ Na de a vonat.. vajon mennyire vonat? Végre megérkezett.. inkább olyan HÉV típusú.. talán dízelmotorral.. két vagon összesen. Megmosolyogtató. 🙂 De vonat.. király! Mellesleg az állomás, azaz az épület be volt zárva.. nem ám azt használjuk jegypénztárnak.. túl szép ahhoz. A vagonok nagyon tiszták.. jobb, mint otthon.. és az ülések.. tiszta Japán.. fordigathatós. Azannyi.. betört a civilizáció rendesen. Lassan elindultunk.. ajaj… pedig hogy dícsértük.. de itt a bádogváros a sínek mellett. A szokásos rozsdás bádogfalú, ablak nélküli viskók. Csak van itt is ilyen.. na tényleg nem sok.. de azért létezik. Aztán a következő meglepetés a villanegyed volt… teniszpályával. Hát gazdagok mindenhol vannak. Megint kávéültetvények voltak útközben.. hol vannak a kakaófákő Szeretnék egy kakaófaültetvényt látni. Elmegyünk San Perdro, San Jose egyetemi negyede mellett. Jól öltözött diákok.. szép parkok… aztán megérkezünk végre a csodaszép állomásra. Nagyon szép, régi épület.. bezárva, lelakatolva.. körülötte állnak sorba az emberek, hogy felférjenek.. de az épületet nem használják. Elég vicces a látvány. Hazasétálunk.. útközben egy boltban veszünk kész kaját.. salátát.. de jó lesz majd vacsorára. Fél 7-re érünk haza, hosszú nap lett, elfáradtunk. De holnap laza lesz… nem megyünk el a 6-os busszal, csak a 10-essel… akkor is 2-re ott vagyunk Puerto Viejo-ba.. a panamai határ mellett a Karib-tengernél. Végre pihenünk majd kicsit. 🙂

Categories: Costa Rica | Tags: , , , , | Leave a comment

Proudly powered by WordPress Theme: Adventure Journal by Contexture International.

%d