Posts Tagged With: Cancún

Cancún

2014. január 5.
Reggel megint a tablet-el a kezembe kezdtem a napot… remélem azért gyorsan elmúlik ez az internet őrület és megint az utazásra terelődik a hangsúly. De annyira hiányzott már.. 🙂 Mivel kisütött a Nap, úgy döntünk maradunk még egy napot, és megnézzük a hotelsort (Zona Hoteleria) meg a Maya múzeumot, meg az itteni kis ásatást. Menni akatunk tovább, de mivel a szállásunk olcsó, és a tegnapi eső miatt nem csináltunk túl sok mindent, így azért ha már most szép idő van, akkor nézzük meg a helyi kötelezőt. Nem bántuk meg! A reggeli/ebéd quesadilla-k és a 20 pesós, de nagyon tuti kávé után elindultunk az Av Tulum-on és gondoltuk fogunk egy taxit… de eszembe jutott, hogy a LP említette az R1-es buszt, és pont jött egy, és pont le is intette valaki előttünk, egyszerű, megy ez. 9,50 egy buszjegy, robogunk kifelé. Na és akkor kezdődtek a nagyon durva, hatalmas sok csillagos szállodák sorra… egy kisebb város elférne bennük. Nekem a kubai kisebb hotelek jobban tetszettek. A buszra felpattan egy csapat nagyhangú amerikai, fele mezitláb, az egyik póló nélkül, csak egy szál gatyában. Szemlátomást ő a hangadó. Szegény helyiek, mennyire elegük lehet a sok nagyképű turistából. Na le is nyúlják őket rendesen… van luxus, de vannak árak is hozzá. A Hard Rock Hotel 500 dollár egy éjszakára.. és most teltházuk van. Nagyon durva. A helyi plázában olyan márkák vannak, amiknek csak az alját ismerem, mint Lacoste, Boss, Police, Zara, Chanel. Megérkezünk a Maya múzeumhoz, persze itt csak mi szállunk le. A múzeum nagyon érdekes, hasznos volt elolvasni ezt a sok dolgot mielőtt megnézzük helyszínen az ásatásokat. Kicsit képbe kerülünk mit gondoltak, mit hittek, mi volt a halál után, temetkezési szokások, mikor virágzott a kultúrájuk, és mi lett velük. Érdekes volt olvasni, hogy a halál utánról nagyon hasonlóan vélekedtek, mint az ősi Egyiptomiak. ők is ételt, italt tettek a halott mellé, ők is úgy gondolták a halott útra kel a másvilágra. Érdekes, hogy mennyi vallás szerint kerülünk valahová halál után… még akkor is, ha egymástól teljesen függetlenül alakul ki a vallás. Lehet tényleg lesz valami? Visszakerülünk az univerzum nagy mindenségébe? De erről miért gondolkodtak hasonlóan 5000 évvel ezelőtt Egyiptomban, 3000 évvel ezelőtt a Mayák földjén, 2000 éve a keresztény vallásban stbő Tetszik, hogy születéskor mindenki kapott egy védőangyalt egy állat képében. És a hanyatlásról még egy érdekesség… sosem tudtam elképzelni, hogy mi történik, amikor egy népcsoport hanyatlikő Hová lesz? Na itt az volt, hogy szegénység és éhezés volt, és a sok szép épületet elkezdték széthordani, és egyszerű házakat építeni belőlük. Meg szétszóródtak falvakba, ahol volt mit enni, és kiürültek a városok. Elnéztem az embereket… ezek itt sokan a saját eredetüket olvassák… mint ha mi a hunokról olvasnánk… biztos érdekes megtudni honnan is származnak. Igazándiból az amerikai kontinensen nem sok minden volt a mayákon és az inkákon kívül. Furcsa, hogy abban az időben Európa (Távol-Keletről nem is beszélve) menyivel előrébb járt. Megnézzük a szobrokat… a kacsát nagyra becsülték, mert földön, vízen, levegőben is boldogul… vannak kacsás szobrok is.. meg jaguáros, kutyás, és persze teknősbékás. Megnézzük az ásatást is, de a legérdekesebb egy jó fél méteres leguán. Remélem krokodillal nem találkozunk, elvileg van az is.. látunk figyelmeztető táblát. Tesó poénkodik… majd biztos leharapja a lábamat… nem hiszi el látom rajta. Elindulunk gyalog, majd nemsokára találunk a szállodák között egy kis ösvényt, ahol le lehet menni a tengerhez. Hát itt is kék a tenger.. csodás 🙂 . Jó szokás ez két hetente tengert bambulni.. jó a szemnek, léleknek. Pelikán-szerű madarat látunk halászni, nagyon nagy, amikor belebukik a tengerbe. Meg profin száll alacsonyan is.. nem zavartatja magát, hogy emberek is vannak. Hatalmas hullámok vannak, piros jelzés van… ekkorákat nem láttunk Kubába. És a homok.. nagyon jó, puha végig.. de a színe… nem olyan fehér, mint Varadero-ban… egy fokkal sárgább. Na jó, most az egyszer jó lesz ez is. Látjuk, hogy messziről jön egy vihar… ajaj.. hová menjünk… az első szálloda megteszi.. az utolsó 50 méteren elkap minket a nagyon durva.. ennyi idő alatt szarrá ázunk.. kemény zápor. 10 perc, és vége.. megyünk tovább. Pláza nézelődés.. semmi érdekes.. vissza busszal az óvárosba… lassan enni is kéne. Nézünk éttermet, de kicsit sok… nézzük mi van még… és egy népi piacos kajálda részen találjuk magunkat. Sül a pastor de tacos, mindenhol kaja… vörös húsok gyros-osan sütve. Veszünk tacosokat… meg sült banánt, meg sajtos lekváros hatalmas, frissen sült, feltekert ostyát, meg majonézes-sajtos-citromos kukoricát, meg valami sütit… vannak érdekes kaják. Hazafelé megnézzük a buszt, holnap tényleg irány Tulum.. messze van még Kolumbia, haladjunk azért. Séta közben Tesó már a kubai hintaszékről áradozik.. máris hiányzik… itt nem lehet kiülni a verandára a hintaszékbe sörözni esténként. Kubában mindenhol volt hintaszék.. megszoktuk, jó volt. 🙂

Categories: Mexikó | Tags: , , | Leave a comment

Vásárlási láz

2014. január 4.
Reggel első dolgom a telefon.. hívom anyámat.. nagy az öröm.. beszélgetünk egy órát. Kérdezi, hogy mi lett Tesó telefonjával, miért az enyémről hívtuk… mondjuk a szerencsétlenséget… és eszünkbe is jut, hogy nem-e talán neki megvan-e az ezer éves mobilszerződés, mivel céges a telefon.. hátha rajta van a Puk kód.. és rajta van… riktán látni Tesómat ilyen lendülettel kipattani az ágyból.. 2 perc és a telefon feloldva. Bakker, mekkora mákunk van…. és milyen jó, hogy anyámnál ekkora a rend. Minden doksi, irat, szerdődés, de még a csekkek is szépen lefűzve. Ezer hála neki… sok kinlódástól szabadított meg bennünket. Aztán csetelés apámmal is… Zsuzsival is Kolumbiából.. de jó már hallani őket. 🙂 Na akkor család letudva, menjünk sétálni, kajálni, majd 5-kor hazajövünk, úgyis sötét lesz, majd netezünk este. Hát barangoltunk egy nagyot.. megpróbáltunk kijutni a tengerpartra, de nagyon esett, visszafordultunk. Visszafelé másik úton jöttünk… láttunk sok félbe maradt építkezést. valószínűleg itt is kipukkkant az ingatlanlufi… mert sok kész épület is üresen áll. Akkor menjünk vásárolni, kellene pár ruha nekem mert kevés van, legalább két szettel több kellene, hogy egyformán 6-6 legyen… nekem most nincs annyi. Kinéztem a Mercado 28-at, ez lesz a mi helyünk. Mobilon van google map… mert van GPS… nagy öröm ez. A piac viszont egy nagy souvenir piac.. itt még erőszakosabbak, mint Kubában… nézzem meg.. de nem akarom… hát ez üldözni fogja magas, szőke fejünket minden turistás helyen. Nehezen vegyülünk el. Akkor innen el, keressük meg az egyszem plázát… kavarunk a városban le-fel még egy órát… az eső is eseget egész nap, kicsit hűvös is van.. nagy nehezen megtaláljuk, de ott csak üres üzletek vannak. Úgy látszik mintha hanyatlana a város, mintha lecsengett volna a nagy turista boom és most sok kávézó, üzlet van üresen, elhagyatottan már pár éve. Gondolom azért a tengerpart még megy.. de a belváros kicsit kisebb lett. Nem is írtam… persze úton, útfélen eszünk valamit. Legalább 4 helyen ettünk.. mindig csak kicsit, de mindenfélét kipróbáltunk. Nagyom finom a helyi kaja, változatos feltétek, ízletes, jól főszerezettek. Eszünkbe jut párszor, hogy szerezni kell chilli magot. Nem lesz egyszerű… de megoldjuk majd remélem. Este veszünk sört, yuka chips-et, meg chillis tortilla chips-et, és rácuppanunk a netre. Kell filekezelő a tabletre, képeket letölteni, kiválogatni, blogokat feltölteni. Éjfél is elmúlt, mire végeztem… de végre kész… minden naprakész. Még az elmúlt két napot kell megírni… reggel meglesz az is.

Categories: Mexikó | Tags: , | Leave a comment

Vissza a jelenbe

2014. január 3.
Utolsó reggelünk Kubába, fél 11-re jön a taxi értünk. Elindulunk utolsó reggeli+kávé vadászatunkra… a Neptuno-n találunk is egy guayaba lekváros fánkot süt? kislányt… nem tudom hol volt eddig, pedig jártunk már erre többször is. Veszünk párat kóstolóba… nagyon finom… illetve azt hiszem nekünk már minden jó, csak új íz legyen, ne az omlettes zsömle vaj és minden nélkül. Megyünk tovább, bár én vennék még párat… majd visszajövünk. Megyünk tovább… találunk egy sétálóutcát… itt sem jártunk még… a Prado-ról nyílik az Inglaterra Hotel mellett… kajáldák vannak, van kávégép is valahol, végre Tesó kap egy ütős, rendes kávét. Igaz itt Cuc-ba mérik a dolgokat, de azért egy sonkás szendvicsre Tesó gyorsan megalkudik fél árba. Ilyen ez. Megyünk vissza a fánkokért, vennénk 20-at, de nincs mibe tenni… a kislánynál sincs egy féltenyérnyi papírolnál több. Veszünk annyit, amennyi a markunkba fér, aztán séta haza a Prado közepén… kellemes séta, szeretjük ezt az utcát. Vissza, taxi, reptér, várakozás a 16 fokra hűtött váróban. Repülés, landolás, és megérkezünk az új világba. Modern számítógépes feliratok, na azért az útlevél-ellenőrzéskor a határőr itt is 3x pecsétel… de sebaj, vámon nyomja meg a piros gombot, bingó, piros lett, mehetek kimyitni a csomagot, átnézik. Kedves fiatal srác, gyorsan megnéz mindent, mehetünk. Tesó szerencsés volt, ? zöld lett. És elénk tárul az új világ: veszünk fel pénzt az Atm-ből, fél óránként jár busz a belvárosba (ez mondjuk gáz, hogy otthon sincs), hatalmas autók, propaganda helyett reklámok (nem sokkal jobb… ez is tukmál, csak nem eszmét, hanem terméket). Tekergetjük a fejünket, sokkoló ez a sok információ az önkéntes internálásunk után. Busszal robogunk be Cancún belvárosba, útközben… Nézd, traktorok!.. Autószalon… Szupermarket… úristen… kaja!!!! A buszállomáson az első Chicken Factory-ban veszünk csirkeburgert sült krumplival… ez volt legközelebb… pedig alapból mi nem eszünk gyorskaját soha. De ez annyira jól esett… Tesó egész nap ezt emlegette. Végre valami más. Megyünk szállást keresni… a Lonely Planet a közelben elmített egy hostelt. Útközben elmegyünk egy egyszerű hotel mellett, megkérdezzük mi mennyi. 504 mexikói pesó/éj, ha 2 éjszakát maradunk. Wifi van. Megyünk tovább… Hostel Mundo Juvenes..549/éj de a fürdőszoba közös egy másik szobával, a wifi nem működik épp. Mekkora átb**ás a Lonely Planet! Megyünk tovább, következő kis utcában Hotel felirat… megyünk… náluk nincs hely, de átvisznek egy másik helyre.. 350/éj… na ez már jobban hangzik. Persze elég szakadt a hely, a rugókat az ágyban meg tudom számolni pusztán rajta fekve, a tusoló ezer felé szór, na és nincs ülőke a WC-n… ez mondjuk nem túl jó… de egyébként tiszta minden. 2 éjszakára jó lesz, van wifi ingyen, és most ez a fontos nekünk. 🙂 Rögtön ki is próbáljuk, száguldás a hálón… milyen király, rendesen gyors a net, jönnek a levelek.. úristen… de jó. 🙂 Egy kis netezés után elmegyünk sétálni, a sarki boltban veszünk, vizet, sört… de fél órát nézelődünk.. van kaja a boltban… mennyi színes zacskó… és mind más. 🙂 Nagyon másképp látja az ember ezeket majd 1 hónap elszigetelés után. Nagy flash volt. Aztán a séta alatt sütöde, étterem, hotel, ruhás bolt váltakozik.. úristen, micsoda szagok… kaja… sült húsok, gyros-osan sülő pastor nevű valami, vaslapon a tacos, quasadillas vagy hogy is kell írni. Mélyeket lélegzünk, úszunk a sült szagok kavalkádjában. Sajnos már nem vagyunk éhesek… de majd reggel mi lesz itt. Hmmm…. Hazafelé egy boltban megint eltöltünk egy csomó időt… ananász… ez már nem kubai ár, ahol 10 pesó, azaz 90 Ft volt egy darab.. de van mindenhol minden. Nagy élvezet. 🙂 Este sokáig netezünk még, aztán alvás… holnap fel kell tölteni az összes megírt blogot… nagy meló lesz.

Categories: Kuba, Mexikó | Tags: , , | Leave a comment

Proudly powered by WordPress Theme: Adventure Journal by Contexture International.

%d