Mára annyi a program, hogy este visszamegyek Hanoiba. És igazából nem is nagyon történt más. A reggel után visszafekszem, ilyet már nagyon rég csináltam. Egyébként is szemerkél az eső, szomorkás idő van, Vietnám szomorú, hogy elmegyek, így strandolás sem lesz. Szóval szunyókálás után kapcsolgatom a TV-t, ilyet is rég csináltam… és akkor a Planet Earth-ön […]
Az 50. nap, körbeértem Read Post »
Kezdjük azzal, hogy ma nem történt semmi őrültség. Rendes, ügyes kislány voltam, nem csináltam semmi hülyeséget. Reggel a szállásadó elég szarul néz ki, dengue-láza van, ez egy szúnyogok által terjesztett betegség, ami ilyen dzsungeles területekre jellemző, elég veszélyes tud lenni. 38 fokos láza van, megy dokihoz. Aztán este is ment, mert erre általában infúziót adnak
Korall a kis szigeteken Read Post »
Hát ma több lett a kaland, mint terveztem így az utolsó napokra. Vicces egy csaj vagyok, annyira bátor, amennyire azért nem kellene, de szerencsére azért a határon mindig megállok… viszont addig tuti elmegyek. Reggel viszonylag korán indulok, kávé, tankolás, boltban pékáru ebédre, víz, minden van, irány a sziget túloldala, mert van ott egy kisebb hegy
Amikor a bátorság már a hülyeség felé konvergál Read Post »
Már este is furi szag volt a szobában, próbáltam kiszellőztetni, de nem nagyon sikerült. Próbáltam rájönni, hogy mi lehet, talán a régi bútorok… nem teljesen értem, de még reggel is érzem. Na meg valami kinti vízcsap van az ablak alatt, így 6-kor arra ébredek, hogy valaki engedi a csapot nagyon sokáig. Szomorú vagyok, hogy az
Phú Quốc – végül minden jóra fordul Read Post »
Valaki magyarázza el nekem, hogy miért kukkorékolnak a kakasok hajnali 2-kor egy órán át? Aztán abbahagyják 5-6-ig. Egyébként nem is mondtam, de a nagyvárosok belvárosában is van kakas. Mindenhol tartanak párat. Egy kb. 1m2-es ketrec alatt az aszfalton, kint a napon… nagyon nem szépen bánnak itt az állatokkal. Minden kutya fél az emberektől, ami nagyon
Bónuszként a 49. emeleten SaiGonban Read Post »
Kiokosodtam áradás ügyben. Az van, hogy itt a Mekong-deltában, ami 40500 km2, azaz majdnem egy fél Magyarország, a tengerszint feletti magasság 1-2 méter körül van. Így ha a klímaváltozás miatt megemelkedik a tengerszint 1 méterrel, a Mekong-delta vidékének 47%-át állandó tengervíz fogja borítani. Szóval ez a vidék 1000 évvel ezelőtt egy teljesen mocsaras, elárasztott vidék
Sa Dec, a Duras ház és a Mekong Read Post »
Hiába ébredek korán, ezúttal nem miattam bukott el a korán indulás. 8-kor hívott a motoros csávó, hogy nincs motorja. A szálláson van, de magas a víz, csak 9.30-kor tudok indulni. Annyira nem zavar a kényszernyugi, de azért mégis jobb lett volna nem lemaradni teljesen a vízi piacról, mondjuk legalább nem volt tömeg. De azért elmentem,
Mekong-delta, vidéki élet Read Post »
Én már teljesen azt hittem, hogy békésen teljesítem a terveket, itt már semmi izgalmas nem lesz, csak nettó szépség és felfedezés. De hát a felfedezés mindig tartogat meglepetéseket. És ez így van jó. Edzi az ember rugalmasságát, alkalmazkodó-képességét, problémamegoldó-készségét és fejleszti a humorérzéket. A reggel még teljesen békésen indult. Korán ébredtem így már fél 9
Sai Gonból – Can Thoba Read Post »
Akkor ma van a városnézős nap. Elég sokminden van a listán, de alapvetően nincs semmi sem túl messze. Egyrészt a kínai negyed és piacai, aztán Marguerite Duras nyomában a lakóháza, meg az iskolája, meg vissza a belvárosban az Újraegyesítés palotája még ami kimaradt. Ma lazán kezdem a napot, és mivel reggelim is van, nem sietek
Sai Gon, avagy séta az esőben Read Post »
Hát kemény nap volt ez a mai. Minden szempontból. Reggel sikerült időben elindulnom, legalábbis azt hittem, hogy így majd időben odaérek. 8.20-kor indult a 13-as busz, reggeli nélkül felpattantam rá, elvileg egy óra a menetidő Cu Chi központjába, a buszállomásra. Még a helyi buszos applikációt is telepítettem, biztosra akartam menni. Hát szóval ez a busz
