Kuba

2013. december 20.
Ma nagy meglepetés ért minket. Cienfuegos egy teljesen nyugatias, európai jellegű város, ahol nem akarnak valamit ránk sózni minden méterben, ahol az emberek szépen öltözöttek, kulturáltak, ahol az utcák tiszták, kövesek. Minden van, és semmi sem elrugaszkodott. A főutcán lehet olcsó kaját vanni, nem csak drága turista éttermek vannak. 10 nap után nagy felüdülés, kellemes a szemnek, a léleknek. Tesóm fantasztikus elmélete megdőlni látszik, hogy a politikai rendszer meghatározza a gazdaságot. Persze a keretrendszer nagyon szők, de úgy látszik attól még lehet egy város tiszta, mert kommunizmus van. Ez inkább az emberek szocializációján múlik szerintem. Ha valaki igényes és szorgalmas, akkor megtalálja a boldogulás útját bármilyen rendszerben is éljen. Szóval meglepve nézelődtünk a csodaszép városban, Havanna nyomora és Trinidad nagyon lenyúlós turistavárosa után. És a legjobb az egészben, hogy ez nem a turistáknak készült attrakció volt, hanem saját maguk miatt volt szép a város… olyan igazi volt az egész. Kimentünk a tengerpartra, addigra már nagyon meleg volt. Itt nagyon forrón éget a Nap, nem lehet 1 és 3 között kibírni az utcán. Na nem könnyű így kirándulgatni, de végül is a tengerhez közel leültünk a fák árnyékában, és ott pihentünk egy órát. Mikor felkerekedtünk, kiderült, hogy 100 m-re volt egy kis kocsma, ahol 6 pesóért, azaz 54 Ft-ért adtak egy pohár sört 🙂 , már ha szereztél magadnak műanyag poharat, mert az nem volt… de jött egy mami, aki persze pont "steril" műanyagpoharak árult.. vettünk is egy pesóért egyet-egyet. Összeismerkedtünk egy német papával, aki 25 éve Kubában él. Kérdeztük miért lakik itt… mondta, hogy meleg van és 6 pesó a sör. Hát kemény érvek, nem is tudtunk mit mondani rá. 🙂 Közben kiderült, hogy egy vállalati partiba csöppentünk, minden asztalon egy üveg rum, meg sörök. Nem értem hogy bírják ezt ebben a melegben… no volt is jó kedv, mulatás, ment a cha-cha-cha… (titokban videóztam is), de meglepő, hogy nem láttam részeg embert. Nem volt durván szétcsapva senki. Beszélgettünk vadonat új német barátunkkal spanyolul, kiderült, hogy aneszteziológus volt, meg nagy rokker. Van otthon családja, 2 lánya. De volt egy motoros balesete, ami után kapott egy nagyobb kártérítést, de nem dolgozhatott többet, így inkább fogta magát és lelépett. Mindenki őrültnek tartja otthon….. évente hazajár pár hónapra a gyerekeihez, de Kuba az otthona. Elvett egy fiatalabb nőt feleségül, úgy tűnik normális a viszony köztük… de persze ez kellett a letelepedéshez is, meg hogy házat tudjon venni. Most virágot termel, orchideát, meg kapja otthonról a 600 Eurós nyugdíjat… amiből vígan él Kubában. Igazi életművésznek tűnik…. fiatalon hátizsákkal bejárta a világot, és most belassúlt a kubai életbe. Van egy Ladája… ismerik, jó arc, nagy svihák. 🙂 Tesónak beszólt, mikor rágyújtott egy cigire…. az ninos-oknak van…. gyerekeknek. 🙂 … persze az ő szájából szivar lógott. Meg beszélgettünk a német arc haverjával, egy fekete emberkével, aki Remedios környékéről való, mondtuk, hogy megyünk a december 24-i partiba, tiszta lázba jött, hogy mi tudjuk, hogy 24-én van a legnagyobb tüzijáték és táncverseny, a Las Parrandas, nagyon híres. Persze a német cimbi és kubai felesége nem hallott még róla. Látszik ide még nem tört be az imformációs forradalom. 🙂 Hazafelé a buszállomásra bicitaxiztunk. Aztán irány haza, sok a dolog. Szállás Holguin-ban, Remedios-ban, kifizetni a szállást, megreklamálni a reggelit (nem volt kávé, gyümi lé, meg 1-1 tojást kaptunk, 4-4 cuc-ért), megkeresni a taxis srácot, hogy talált-e másik 2 utast Holguin-ba holnapra, és akkor nem busszal mennénk 8 órát. Nagyon símán ment minden, a szállásadónk lefoglalta a szállásokat nekünk és elengedte a reggelit és elnézést kért. Alkalmazott készítette a reggelit, nem személyesen ő csinálta és megköszönte, hogy szóltunk. Hát nem tudom, nekem olyan furcsa volt egy a nő végig.. olyan mű.., nem igazi. Mindegy, célunkat elértük, de a helyet nem propagáljuk (Marisol a nő neve). A víznyomás is nagyon gáz volt… szinte csak csöpögött a víz. 2 szobája van kiadó, de ahhoz már van alkalmazott.. gondolom fillérekbe kerül, míg mi kemény 20 cuc-ot fizetünk éjszakánként. Meg is beszéljük Tesóval, hogy nem kérünk drága reggeliket, megoldjuk azt már mi magunk is összesen 3-4 cuc-ból. A taxis srác is meglett, sajnos nem talált embereket, így marad a busz. Korrekt volt, nem hitegetett minket tovább. Jut eszembe reggel is volt egy taxis kalandunk, mikor mentünk Cienfuegos-ba… a buszmegállónál ott álltak az "utazásszervezők" taxikat kínálgatva. Mondtuk Cienfuegos, megegyeztünk 30 cucba oda-vissza, a busz 24 kettőnknek…. várunk, emberünk idegesen telefonál, cigizik, kezel minden arra járó autóval, rágyújt megint, mondjuk, hogy hagyjuk, nem akarjuk lekésni a buszt, azt mondja nyugi, a busz itt megy el, ő alkalmazott, nem maradunk itt. Volt némi csapda érzésem… elmegy a busz aztán alkudozás kezdődik előlről egy másik szituációból. Jeleztem is aggodalmam párszor, tranqullo… nyugi.. hát 9 óra elmúlt, elvileg a busz elindult, lehet hátsó úton ment, nem láttuk… taxit nem tud intézni a csávó… aztán egyszer csak befordul a busz, csávónk kiáll az útra (kicsi macskaköves utcát kell elképzelni… épp, hogy befér a busz), leinti a buszt, felszállunk, nem lett biznisz, mi megnyugszunk, nem vert át.