Készülődés

Sziasztok!

Én már Vietnámmal kelek és fekszem.
Mindent tudok, már amennyit érdemes előre tudni, mert a felfedezés élményének is adnék némi teret. Mondhatni elég nehéz nem megnézni minden képet, videót előre, brutális mennyiségű információ áll rendelkezésre. A csatolt térképen láthatjátok a tervezett útvonalat, hogy legyen mitől eltérni. 😊

Igen, tudom, sokakban felmerülhetett a kérdés, hogy a koronavírus miatt aggódom-e, esetleg lemondom az utat.
Jelentem nem aggódom, sokkal nagyobb az esélye egy hasmenésnek, vagy egy motoros balesetnek, mint hogy elkapjam a vírust. Tudtommal 16 beteg van Vietnámban, halálos áldozat nincs.

A koronavírussal kapcsolatban sokkal jobban aggaszt, hogy az óceánjáró hajóról hazahozott és karanténba elhelyezett 3 magyar ember ne legyen beteg, mert ha igen, akkor felkerül Magyarország is arra a listára, ahol van beteg, és akkor érkezésemkor akár karanténba tehetnek, amit nagyon nem szeretnék.

A készülődés részeként Vietnám történelmét is elkezdtem olvasni. Hát nekik sem volt egyszerű a sorsuk. Az 1000 éves kínai uralkodás alól 938-ban szabadították fel magukat, majd a 19. század végén a franciák vetettek az országra szemet, majd a 2. világháborúban egy rövid ideig a Japánokhoz került az irányítás. Aztán vissza a franciákhoz, közben jött Ho Si Minh is, okos, békés ember lett volna, de sajnos a körülötte lévők kevésbé voltak békések.
Durva sztori a Vietnámi háború. Méreggel kiirtott dzsungel, fejetlenség, sok civil áldozat, az ország déli részén korrupt vezetés, amerikai oldalról 18 éves megvezetett kölykök, akik az apjuk második világháborús hősi nyomdokaiba szerettek volna lépni. Északról pedig jöttek az országuk függetlenségéért harcoló, a sok elnyomásban edzett harcosok. Mindkét oldalról hatalmas veszteségek egy politikai játszmákkal megtűzdelt értelmetlen háborúban.
Készült erről egy iszonyatosan profi 10 részes dokumentumfilm sorozat, az 5. résznél tartok. Mindkét oldalt megszólaltatják, tele régi felvételekkel, elnöki telefonbeszélgetésekkel. Durva.
Sajnos nem találtam hozzá magyar feliratot, pedig jó lett volna, mert az angol katonai szókincsem elég gyenge… de már alakul így az 5. résznél.
Akit érdekel a film: https://m.imdb.com/title/tt1877514/
Köszi Csaba az ajánlást, tényleg jó a sorozat.

Jó lesz úgy megismerni a helyi embereket, hogy ismerem a történetüket is, esetleg tudunk erről beszélgetni, már ha nyitott lesz rá valaki. Kiderül.

Tehát van még egy hónapom, kéne a nyelvet kicsit tanulni, találtam pár YouTube videót, de nagyon nem egyszerű, és mint tudjuk, a nyelvérzékem igen gyatra.

Akkor most vágok egy centit a virtuális szalagomból. 29-et alszom még itthon az indulás előtt. 😉

Szép, tavaszi napot kívánok mindenkinek: judit

Furi ez az élet, de valahogy sosem oda megyek, ami a szívem vágya.
Érdekes, ahogy ezek az utazások szembejönnek és meghatározzák magukat anélkül, hogy én különösebben terveznék odamenni.
Kuba Tesóm álma volt, miközben épp akkor Kolumbiában lakott Zsuzsi barátnőm, mi meg összekötöttük a két országot és így lett a közép-amerikai utunk.
Aztán Indiába sem vágytam egyáltalán, mondhatni nagyon nem. Be is fizettem Londonba egy jógatanári iskolát, de azt szeptember végén visszamondták és akkor már nem volt lehetőségem másikhoz csatlakozni. Keresgélés közben rábukkantam az indiai képzésre. „Hát akkor legyen így!” -gondoltam, és mentem Indiába.

Na ez a Vietnám dolog is ilyen. Csaba barátom és volt kollégám lakik ott már több mint 10 éve, és többször hívott már, és mesélt az országról. Persze nálam mindig történt valami más, amiért tologattam az indulást, de közben reméltem, hogy azért ez az út megtörténik mielőtt valamiért hazaköltözne. Most októberben találkoztunk megint két év szünet után, megint felmerült az utazás gondolata, és ezúttal momentán semmi fontosabb dolgom nincs, mint hogy végre megint a hátamra kapjam hőn szeretett hátizsákomat, és elinduljak a legújabb kalandomra, és ezúttal tényleg egyedül.

Megnéztem jó pár videót és csak ámultam és bámultam. Ez az ország egyszerűen gyönyörű! Homokos tengerpartok, kis szigetek, sivatagi homokdűnék, öblök, lagúnák, barlangok, hegyek, vízesések, dzsungel, rizsföld, finom ételek, nagy városok, történelmi emlékművek és a kedvességükről híres emberek. Én ezt nem is tudtam, hogy ennyire sokszínű és fantasztikus ez az ország. Annyira megtetszett Vietnám, hogy a repjegy foglalásnál kicsit megcsúszott az ujjam és a tervezett 4 hetes útból 6 hét lett. Húzós másfél évem volt, rég nem utaztam már, kell a pihenés és a töltődés, nem szeretném végigrohanni az utat.

Március 18-án indulok, a vietnámi nyelvlecke applikáció már fent van a telefonomon és gyakorlom a szavakat. Oltásaim javarészt még jók, vízum kell és biztosítás és már indulhatok is.

Nagyon várom már, jó lesz megint a dobozon (komfortzónán) kívül mozogni.
Jöhetnek az újabb kalandok!

Sziasztok!

Gondoltam bekopogok mielőtt mindenféle fontos, és izgalmas bejelentést tennék.
Szóval pár év szünet után van itt még valaki?!?

Kérlek írjatok egy megjegyzést, vagy egy e-mailt és segítsetek letesztelni a rendszert, hogy lássam, hogy itt vagytok-e és hogy bátran írhatom-e a következő kalandom részleteit majd ezen a blogon.

Addig is Boldog Karácsonyt mindenkinek! 🎄

judit