India

Havas expedíció

Egész éjjel szakadt az eső, de csodás, verőfényes reggelre ébredtünk, így bizakodva mentünk a túra találkahelyre, hátha nem sáros az út és tudunk menni túrázni. És nem az.
Így megkaptuk a kis elemózsiás dobozunkat és egy-egy palack vizet és már indultunk is az idegenvezetőnkkel, aki egy alacsony, ötvenes férfi, szakadt hátizsákkal. Mosolygós, békés tekintetű helyi ember, nagyon szimpatikus már elsőre. Nem siet, nyugodtan megyünk, nem beszélget folyton, de mégis eleget, hogy közel kerüljünk. Buddhista. Sokat beszélgettünk vallásról, spiritualitásról, az élet egyszerűségéről, a természet csodáiról. Megegyeztünk, hogy a vallások nagyjából mind ugyanazok, és mind a szeretetre és tiszteletre tanítanak. Nagyon kifinomult összhang volt köztük. Hagyott bennünket, ha az kellett, de végig nagyon figyelt ránk. Utunk közben egy kisebb expedícióba hajlott, amikor egy nagyon meredek havas emelkedőn kellett felmennünk. Ő taposta a hóba az utat nekünk, bot a kezünkben és óvatosan, lassan mentünk. Egy komoly megcsúszás durva következményekkel járt volna. Így lett egy kis kaland is.

Induláskor Manali határában csatlakozott hozzánk egy csodaszép, egészséges, fehér, farkaskutya féle kutya, aki egész végig jött velünk a 8 órás túrára. Én még ilyen kutyával nem találkoztam. Mintha ember lelke lenne, sőt, nagyon finom ember lelke. Nem kért, nem dögölődött, nem ugrált, csak szépen jött velünk. Néha elszaladgált, aztán jött vissza. Sokszor láttuk kiülni egy-egy szikla tetejére, és csak békésen merengett a tájba teljes békében. Amikor mi is pihentünk, odaült mellénk, és szépen csendben együtt néztük az előttünk magasodó havas csúcsokat. Nagyon megszerettük. Valahogy nagyon könnyen kialakult a kapcsolat köztünk, mintha éreztük volna egymást, pedig nem simogattuk, inkább mintha egy emberrel lettünk volna, akivel nem tudunk beszélgetni, de mégis érezni az összhangot. Tuti emberként fog újjászületni. 🙂

Lefelé a térdem fájt rendesen, remélem elmúlik gyorsan. Vacsora után bezuhantunk az ágyba és aludtunk egy nagyot.. pontosabban Gabi még most is húzza a lóbőrt. Ma lazulás van, este indulunk Dharamsala-ba, egy 10 órás buszút vár ránk.
Képeket is küldök hamarosan ígérem.

[Tag India, Manali]

Categories: India | 1 Comment

Küldetés teljesítve

Drága Barátaim!

Ezennel jelentem jógatanár lettem. 🙂
Nagyon kemény 25 nap volt. Leginkább egy kiképzőtáborhoz hasonlított de persze azért volt sok nevetés is. 🙂
A napi 4 óra tömény elmélet mellett kétszer másfél órát jogáztunk és a második két hétben minden nap tanítottunk is mindannyian. Megmondom őszintén nagyon élveztem a tanításokat, jól ment, és menet közben megtanultam végre melyik a jobb és bal kezem.
Jó kis csapat verődött össze, remélem találkozunk a jövőben Londonban vagy máshol.
Kaptam spirituális nevet is, Yogeshvarii, azt jelenti minden jógi istennője. Durga, a harcos istennő neve. Mit mondjak, úgy érzem tudok azonosulni vele. 😉
Most pedig a jól megérdemelt pihenés következik. Nagyon jól esik a csend és a nyugalom és végre megint Gabival kettesben, magyarul. Boldogság van!
Jó poén Indiában randizni. 😉

És ezennel elkezdődik a következő fejezet, az út Kasmír felé majd az ottani kalandok.
egyenlőre Manaliban, befizettünk egy tuti túrára holnapra, de most épp szakad az eső. Nem tudom mi lesz ebből, reggel majd kiderül.

Categories: India | 5 hozzászólás

Élet az ashramban

Gyorsan telnek a napok az ashramban, úgy is mondhatnám, hogy kemény az élet, de ennek ellenére nagyon jól érzem magam. Már a második napon olyan érzesem volt, mintha régóta ismernénk egymást. Mivel egész nap együtt vagyunk, meg szerencsére lazaság van, meg nyitottság, máris megy a poénkodás, ugratás, viccelődés, de egyúttal a törődés egymással, és már az ölelések is elkezdődtek.
A napi program nagyon durva, fél 7-kor kezdődik a sastang (énekkel és meditációval) majd a reggeli jóga, ezért én fél 6-kor kelek, hogy tuti le tudjak tusolni. Fél 10-kor némi gyümölcs reggelire, én akkora már éhenhaltam, ami ma reggelre odáig fajult, hogy reggeli után éhes gyomorral lementem a konyhára és kértem még banánt. Persze rögtön kiderült más is éhes, na meg sokan vettek magokat, kekszet a boltba. Gondoltam megpróbálom kihúzni a helyi speckó jógi kaján, de lehet némi magot én is bevezetek. Mert ez a jógi kaja szerintem egyáltalán nem egészséges. Sok rizs, ráadásul fehér, meg chapati, azaz lapos kenyér búzalisztből, bab, lencse, krumpli, karfiol, de nagyon kevés friss zöldség, mondhatni semmi. Na sebaj, túléljük.
Szóval reggeli után kezdődik az első tanítás, ez szóbeli lecke filozófiáról, történelemről, tanításokról. Jókat beszélgetünk ezeken az órákon. Tetszik, hogy lehet ellenvéleményünk, és soknak van is. Jó, hogy vannak tapasztalt emberek, akik már olvastak, gondolkodtak ezekről, így tényleg lehet róla okosan beszélgetni. 11 körül van egy fél óra karma jóga, azaz valami fizikai munka (takarítás), majd megint tanítás délig. Ebéd után megint szóbeli tanítás negyed 3-ig, aztán van egy nagyobb szünet fél 5-ig, majd konkrét jóga tanítás, ami jó poén, mert máris tanítjuk egymást és gyakoroljuk hogyan kell korrigálni a pozíciót. Majd kirtán (ének) és meditáció következik, aztán vacsora és máris este fél 9. Mindeközben minden nap kell egy összefoglalót írni az aznap tanultakról és reggel leadni és kaptunk könyvet is olvasni. Meg valamikor mosni is kell, meg vízért menni a forráshoz. Szóval nagyon jó, de nagyon intenzív. Tegnap elmentünk ketten sétálni a közeli hegyre, nagyon jól esett, mert ez a sok törökülés kikészít. De közben az esti jógát már alig bírtam, kipurcantam. Kisebb izomlázam is van itt-ott, nagyon fitti leszek a hónap végére.
Holnap a nagy szünetben bemegyünk a közeli kisvárosban, ahol van internet, meg bolt. Kell szereznem egy párnát meditálni, meg ülni rajta, meg egy extra takarót, mert cefet hideg van erre. Azt mondják extrém az időjárás. Na nem vészes, csak nincs fűtés, na meg már áramszünet is volt egy napra, meg épp megint van, és akkor meleg víz sincs.
A hangulat jó, jöttek mindenfelöl: cseh, svéd, angol, amerikai, portugál, spanyol, ausztrál nők. 16-an vagyunk összesen a 20 évestől az 50-ig mindenféle korosztályból.
Na de ennyi volt, mert még a házifeladatomat is meg kell írnom. Bár messze én írom meg leggyorsabban, akkoris el kell kezdenem, mert a többiek lassan végeznek.
Emellett mindjárt 10 óra. Villanyoltás (monjuk most sem ég, mert áramszünet van), majd alvás, fél 6-kor kelés, és kezdődik előlről.

[India, ashram]

Categories: India | 2 hozzászólás

Proudly powered by WordPress Theme: Adventure Journal by Contexture International.

%d