A mai nap pont olyan rövid lesz, mint amilyen hosszú volt a tegnapi.
De azért pár szórakoztató érdekességet megosztok. Tegnap megbeszéltük, hogy ma főzök valami rendes kaját. Tészta és rizsmentes napot tartunk. Reggeli előtt leugrom a boltba többek között tejért. De itt a sima tejet is cukrozzák. Hihetetlen. De szerencsére találok cukormentes tejet is. Meg veszek banánt, mangót, csirkemellet, krumplit, meg mint utólag kiderült valami mini lilahagymát fokhagyma helyett, így lett még egy utam a boltba fokhagymáért. Meg vettem túlélő pakkot: oreo, szárított mangó, kesudió. Kaja, víz mindig kell, hogy legyen nálam. Ki tudja mit hoz az élet.
Elkezdtem főzni és megtaláltam az Odüsszeia műszerfalát. Ez igazán tényleg mindent visz. Mert ugye ez itt a szagelszívó vezérlőpultja villogó fényjátékkal. Behalás. Míg mi törekszünk az egyszerűre, hogy minél kevésbé legyen feltűnő, és inkább egy békés harmóniát árasszon a berendezés, addig itt amiben van némi elektronika, az akkor akár villoghat is… és akkor villog is. Nagyon furi nekem ez a giccsparádé, nem értem, hogy miért tetszik ez itt a legtöbb embernek.
Szóval elkészült az 5*-os mangókrémlevesem. Csaba olyan lassan ette, hogy tényleg öröm volt nézni. Szerinte ez elmenne itt a legtöbb 5*-os szállodában. Akkor elárulom a titkos receptet: 2 érett banán, 2 érett mangó, víz, 1 dl tejszín, cukor, kevés fahéj. Egy fél mangó kivételével mindent leturmixoltam, meg persze főztem is egy kicsit. A fél mangót pedig apróra kockázva tettem bele. Az is főtt egy pár percet. Aztán lehűtöttem, állt pár órát a hűtőben. Tényleg jól sikerült.
Főétel pedig brassói volt csirkemellből. Nagyon durva, de a sok rizs vagy rizstészta után mindkettőnket rendesen elnyom ez a „nehéz” kaja. Jól elszoktunk a rendes kajától. Az is elég jól sikerült.
Délután foglalok szállást Cát Bà szigetre. Két óra az út oda, nagyjából két óránként indul busz, majd holnap lefoglalom a buszt, az nem fontos annyira, emiatt nem kelek hajnalban. Alszom rendesen, meg ma kimostam mindent rendes mosógépben. Nem is viszek el mindent erre a két napra, hisz hétfőn ide jövök majd vissza, aztán megint alszom itt egyet és aztán elindulok délnek, és majd csak az út végén jövök vissza Hanoiba.
Sikerült telefonon kitöltenem a vízumigénylést a második hónapra. A mostani 16-ig érvényes, legkésőbb akkor el kell hagyjam az országot. Az új vízumot 14-től igényeltem. Így van egy pár nap átfedés, ki tudja hogy járnak majd a buszok és hétvége is beleesik.
Nagyjából ennyi volt a mai nap, holnaptól folytatódnak a kalandok, ezúttal egy szigeten. Ez is eszméletlenül szép lesz.