Reggel igazán korán keltünk, szendvics és kávé után siettünk Ho Chi Minh-t megnézni. előző évek tapasztalatai alapján 1-1,5 órás sorbanállás vár ránk, de nagyon kellemes meglepetés ért minket. Volt sor, de folyamatosan haladt. Nagyon profi volt a szervezés: biztonsági kapu, kamerát leadtam az elején, felvettem a végén, először egyes sorban, majd kettes sorban kellett menni. Látszik, hogy mindenki volt úttörő, szépen, fegyelmezetten álltunk, mentünk, tettük, amit mondtak.
A mauzóleum pont olyan, mint Leninnél volt: megyünk egyes sorban, és szorosan követve egymást, megállás nélkül haladunk lassan, de folyamatosan és természetesen néma csendben. Ilyenkor nekem mindig eszembe jut, nem lehet, hogy műanyag? De nyilván nem, de annyira valóságos a kinézete. Mire nem képes a tudomány már több ezer éve. Nagy ember volt Ho Apó. Igazából felszabadította az országot, és azért elég sok mindent másképp csinált, mint az európai kommunista országok. Például van egy csomó templom róla elnevezve, tehát nem üldözte a vallást, a meglévő hagyományokat. Természetesen róla képet nem lehet készíteni, csak az épületről kívülről.
Itt mentünk be a katonák közötti kapun. Akkor még nyitva volt.
Aztán megnéztem az egész Ho Chi Minh elnöki palotáját, az irodájával, a tó melletti másik irodájával. Nagyon szép helyen dolgozott.
Az elnöki palota. A lakóépület, az autói, de itt is volt iroda. Étkező… na meg egy kis én sziluett. Ez a legjobb. Olyan nyári irodának tűnik. Fent az emeleten a tóra néző erkéllyel. A lakóépület látszik a kis nyári épülettől.A híres egy oszlopon álló pagoda. Ez a pagoda mellett van, nekem úgy tűnt, hogy egy hatalmas rózsakvarc… de senki sem fotózta. Eddig nem találtam róla információt, pedig nagyon komoly darab. A pagoda őrzője. És persze a Ho Chi Minh múzeum… közvetlenül egy másik templom mellett. Láttam bent családokat, 60 körüli embereket… ők valszeg harcoltak. Nem tudom vajon mit gondolnak, mit jelent nekik Ho Chi Minh. A parlament szemben a mauzóleummal.Itt ebédeltem… na mit? Pho levest. Nagyon különleges vendég voltam, letörölték az asztalt előttem, figyeltek, hogy minden legyen, ami kell: fokhagymalé, lime. Hát tényleg nagyon gusztusos volt a kínálat. Aztán elmentem a helyi szépművészeti múzeumba. Sok jót írtak róla, hogy egy igazán jó válogatás van a kortárs festőket is beleértve. Persze voltak szobrok is… csak párat fotóztam le. Misztikus oroszlán. 1000 karú Boddhiszattva. A festmény címe: A piros lámpa (ez egyébként tényleg így néz ki helyenként… Indiára emlékeztet). És mivel ma olyan kommunista napot tartottam, megnéztem a Lenin szobrot is. Lassan elérkeztem a Birodalmi Citadellához is. Azaz a várhoz, ahogy mi szoktuk mondani. Ez itt a zászló torony. A várból, ahogy ez lenni szokott, már csak nagyon kevés maradt meg. Az első részeket 1025 körül építették…. az utolsó átépítést a franciák csinálták a ’40-esek években. A kertészek nagyon szép munkát végeznek. A helyi galamb is pózolt. Lampionokkal díszítettek a belső utak. Ez itt a központi rész. Nagyon jó hangulatú hely. Imádtam itt lenni. Elképzeltem az itteni életet. Nagyon előkelő. A sárkányos lépcső egy teljesen egyedi darab, sehol máshol nem használták ezt a designt. Hatalmas cserép sárkány ház díszítésére használták. És mivel úgyis a kaja a legfontosabb a blogon, ez volt a mai vacsorám. Rizs, sült bacon, oldalas, valami csirkés fasírt és 2 fajta párolt leveles salátaféle. Citromos leveslé a pohárban, amiből a rizsre öntöttem. 40.000 dong volt.
És hogy kicsit panaszkodjak, már tegnap is kijöttek rajtam furi piros foltok, ma megint. Ilyen akkor van, ha nagyon lázas vagyok. Meleg van, illetve nem is annyira meleg (33 fok) hanem iszonyat pára. Nem tudom, hogy most végülis csak a saját zsíromban élve megsülök, vagy valami mástól lesz. De nem igazán lehet mástól. Viszont csak ott van, ahol a zsíromat gyűjtöm, szóval a lábam végig meg a tricepszem. Reggelre elmúlik. Holnap megyek a hegyekbe, ott legalább este hűvösebb lesz, meglátjuk ott mi fog történni. Alapvetően nem fáj, néha kicsit viszket, de az sem igazán… viszont érzem, hogy meleg. Minek megy valaki a trópusokra, ha nem bírja a meleget. 😂😂😂 Panasz vége. Majd figyelem a fejleményeket, meg a posztírás után kiguglizom, hogy mivel lehetne segíteni rajta.
