Szerintem már egy ideje ti is várjátok ezt a címet, hogy mikor indulok már el.
És végre eljött az idő. Remélem nem kiabálom el… a jegyem már jó pár hónapja megvan… de hát ugye ki mer erről beszámolni manapság.
És akkor az időpontok: szeptember 15 – november 7. Kerek 7 hét. Úristen, de jó lesz! 🙂
Lassan 2,5 év eltelt a tervezett indulás óta. Nagyon sok minden történt az elmúlt időszakban, és így utólag nem bánom, hogy a mai fejemmel vágok neki az útnak. Sokkal jobban egyben vagyok, stabilabb, határozottabb lettem, a legkisebb félelem sincs bennem. Két és fél éve az összetört, meggyötört lelkemet mentem volna gyógyítani, és valószínűleg sokkal nehezebben vettem volna az utazás során szembe jövő akadályokat. Most pedig úgy érzem, hogy jöhet bármi… béke és nyugalom van rajtam, majd lesz valahogy, minden megoldódik előbb-utóbb.
Aztán ott van a Tai Chi. Szeptemberben kezdtem el Tai Chizni, szintén lélekgyógyítás volt a cél, és annyira jól sikerült, hogy a múlt héten jöttem haza a Tai Chi táborból. Fantasztikus egyéniségekből álló csapat kovácsolódott össze és a Mester is egy igazán nagy arc, amellett, hogy nem igazán tudok jobb, hitelesebb Mestert elképzelni. Valahogy ezzel szerencsém volt az életben, vagy jól ráérzek a dolgokra. Az első jógatanárom lett az etalon, és pont úgy tanítok, ahogy ő. És most a Tai Chi Mestert is úgy érzem, hogy tudása lenyűgöző, ezt nem szeretném másképp csinálni.
Na de ez most azért érdekes, mert Vietnámban reggelente elég sok parkban lehet Tai Chisokat látni. Nagyon remélem, hogy majd ki fogom tudni próbálni magam kint is, lesz lehetőségem gyakorolni, és eljutok egy iskolába is. Remélem nem égetem be a Mestert. 😉
sűrű 6 hét áll előttem. A Kata megszűnése engem is érint, és a tanáraimat is. Külföldiként elég nehéz kiigazodni a magyar jogi és adózási környezetben, így számomra természetes, hogy az ő sorsukat is egyengetem, segítek kitalálni, hogy mi is lenne jó nekik, hisz nekem is dolgoznak, és én nagyon hálás vagyok a profi munkájukért. Nélkülük sokkal nehezebben jönne össze egy ilyen út is. Szóval megy az agyalás ezerrel, remélem minden szépen összeáll az indulásra. Igyekszem előre gondolkodni, mindenre felkészülök, tanárokkal átbeszélek mindent, de persze a mai technológiának köszönhetően szinte bármikor elérnek interneten ők is és az ügyfelek is. Meg kell jegyeznem, hogy iszonyat jó fej ügyfeleim vannak. Mindenki megértő és segítőkész, és nyitott mindenféle megoldásra a Kata őrület kapcsán.
Amikor elkezdtem vállalkozni az egyik első szabályom az volt, hogy én csak jó ügyfeleket akarok. Ha valaki nem korrekt, akkor nem dolgozom vele. Ugyanez igaz a tanárokra. És mennyire megérte ezt a szabályt felállítani! Én is igyekszem tényleg mindent megtenni az ügyfelekért, és a tanárokért… és érzem, hogy ők is érzik ezt. Szerintem ezt így érdemes csinálni. 🙂
Őszintén megmondom, hogy Vietnámmal most nem sok időm van foglalkozni. Vízum kell még meg biztosítás… aztán a többi majd ott, helyben, spontán kialakul. Tervezni nem sokat terveztem eddig sem előre, mert az csak feszessé teszi az embert. Az első 5-6 nap úgyis Hanoiban lesz Csabánál, kell akklimatizálódni, tájékozódni, tanulni pár szót, felvenni a helyi ritmust. Majd akkor lehet tervezni a részleteket. Meg egyébként a 2,5 éve egy posztban volt már egy térkép… ugyanaz lesz az útvonal, csak most északról, dél felé haladva.
Szóval akkor 6 hét múlva felkapom a hátit, és irány Vietnám. Kísérjetek el, drukkoljatok, izguljatok, élvezzétek majd az utat velem együtt! 🙂