Daily Archives: 2014/02/13

Vízesés hőgutával

2014. február 12.
Ébresztő, fel… San Ramón vár minket. 🙂 Fél 9-kor elindulunk a szállásról, a sarki étteremben megreggelizünk… de egy órát várunk egy palacsintára, meg 2 tükörtojásra. Míg várunk a szomszédba veszek gyümölcsöt és vissza is viszem a szállásra.. mire megjárom a kaja még messze nincs kész. Fél 10 lett, mire elindultunk. Nem jó ez így.. ennyi időt elcseszni a kajára.. megint meleg lesz nagyon mire felfelé kell menni. És úgy is lett. Fél 11-re értünk a park bejárathoz, már iszonyatosan tűzött a Nap. És persze a kalapom is otthon maradt.. ilyen még nem fordult elő.. de végül is naptej volt nálunk.. de hát az nem véd meleg ellen. Megvettük a 3 dolláros belépőt, irány felfelé a 32 fokban.. árnyék alig.. és én már az első 300 méter után meghaltam. A másfél órás 3 km-nyi utat 3 óra alatt sikerült megtenni.. ami normál körülmények között meg se kottyant volna nekem sem. Szegény Tesóm ott unatkozott az úton körülöttem, de otthagyni nem akart. Az út szép lett volna, ha nem szenvedek annyira a hőgutától. Mandarin, narancs, mangó, citromligetek mellett megyünk végig… csodaszép a kilátás a tóra… nagyon párás a levegő.. ez külön rátesz még egy lapáttal nekem. Fél 2-re értünk fel.. tényleg a legnagyobb hőségbe sikerült menni.. nem vagyunk normálisak. Vagy reggel korán, vagy délután kell menni, délben kár kikészíteni magamat. Sajnos a reggelek nem igazán sikerülnek, a reggelizés sok időt elvesz, meg a készülődés.. képtelenség 8 körül kész lenni mindennel. Na de felértünk végre, irány a vízesés. Szép magas, jól néz ki, ahogy végigfolyik a sziklán a víz… szépen csurog lefelé.. most nincs nagy víz, a száraz időszak közepén járunk már.. de látszik, hogy esős évszakban nem is lehet odamenni hozzá akkora a víz. Aláállunk, kellemes hűvös a víz, végre egy kis hűtés.. jót tesz a fejemnek. Pihenünk jó sokat, jól el lehet nézni a vizet.. ha odaállsz a kis tó széléhez (ami egyébként max. csípőig ér) akkor a vízpárában egy teljes kör szivárványt lehet látni, ami tőlem indul ki, és a másik oldalamom ér véget. Mindenkinek saját kis szivárványa van! 🙂 Nagyon jó. Ott forgatjuk a fejünket, a szivárvány meg jön velünk… ezzel is elszórakozunk kicsit. Útközben még a falunk határában vettünk egy kis házi sütit.. kókuszos-tamarindós kekszféle. meglepően nagyon finom, el is fogy gyorsan. Aztán végül elindulunk lefelé… alig megyünk 5 percet valaki ránkköszön magyarul. A lezsibbadt agyamnak elég nehezen esett le… bakker magyarok.. a vízesésre jönnek fel. Jól megörülünk egymásnak, legalább 20 percig állunk az ösvényen, beszélgetünk… szeptember óta vannak úton, Rió de Janero-ból indultak, Cancún a végcél valamikor nyár elejére. Ez nem semmi. Jönnek az élmények, javaslatok… kaja és szállás gondok, a közlekedés.. de hát mindannyiunknak ugyanazok a problémái ezekben az országokban. Az unalmas bő zsírban sült kaja, meg a nagyon lassú közlekedés. Végül ráeszmélünk, hogy itt a vízesés egy köpésre, ott folytassuk inkább. Visszamegyünk mi is, ráérünk. Jó már végre magyar szót hallani. 🙂 Lejövünk a hegyről együtt.. van egy kis csajos összefogás.. náluk is a lány kommunikál le mindent. Megy a poénodás! 🙂 A kisboltunknál legurul a srácok torkán egy-egy sör.. nekem már megint lüktet a fejem ezerrel, és gyógyszer sincs nálam, de egy hideg jeges teás palack enyhíti a helyzetet. Lassan mi megérkezünk… elvállnak útjaink.. igazán feldobták ezt a napot. Nagyon laza, jó arcok… lazábbak nálunk.. sokkal több olcsó kaját esznek, és olcsóbb helyeken szállnak meg, mint mi. Ennek örülök, mert legalább belátja Tesó, hogy azért ő elég komoly elvárásokkal van, és hátha végre elhiszi, hogy én nem bebeszélem magamnak, hogy nem zavar valami, ami őt igen, hanem tényleg nem zavar. 🙂 Este betérünk a helyi comedor-hoz eszünk halat babosrizzsel. Az az igazi putris ház, de a tóparton van 3 asztal pálmatetővel.. a kutyák ott játszanak körülöttünk, a kisfiuk is ott intézkedik, hozza a székeket. Aztán meglepetésünkre jönnek még emberek.. franciák, meg amerikaiak.. nem is gondoltuk volna, hogy ők be merik tenni a lábukat egy ilyen helyre. A kaja jó volt, és olcsó. Visszaérünk, hideg zuhany, pihi, alvás. Én rendesen lázás lettem a hőgutától… na majd jól kialszom, reggelre kutya bajom lesz.

Categories: Nicaragua | Tags: , , , | 2 hozzászólás

Proudly powered by WordPress Theme: Adventure Journal by Contexture International.

%d