Egy hónap múlva már a kubai partokon sétálgatunk nyári ruhában, Cuba Libre-t iszogatva, esténként salsát járó embereket bámulva. Nagyon gyorsan szalad az idő… és egyre inkább lazulok bele a gondolatba. 🙂 Pár héttel ezelőtt még aggasztott, hogy nem olvastam még el az útikönyveket, nem is tudom hol, mit kell megnézni, nincs kész programterv… és akkor hogy is lesz ez. De mára ez már elmúlt… hisz a legfontosabb dologból lesz a legtöbb: idő. Majd beülünk Havannába egy kávézóba és szépen eldöntjük, hogy mit is akarunk megnézni… megkérdezzük az helyieket, elolvassuk majd akkor a útikönyvet, és majd eldöntjük. Nem sietünk sehová, nincs semmilyen elkötelezettségünk, így ha egy-egy napot pihenünk, vagy csak tervezgetünk… vagy csak lófrálunk a városban, az teljesen rendben van. 🙂 Nem voltam még így utazni… gondolhatjátok… az én nyaralásaim mindig erős tempót diktáltak, hogy adott időből kihozzuk a legtöbbet. De most nincs adott idő… csak a kihozzuk a legtöbbet. 🙂 Nehéz felfogni… de baromi laza érzés… rajtam a Peace & Love máris, legszívesebben az egész világot a keblemre ölelném… pedig még el sem indultunk. 🙂
Lassan a „gear” (felszerelés) is összeáll… ma megérkeztek az utolsó darabok.
A képen láthatjátok: hálózsák, selyem hálózsákbélés, moszkitóháló, titkos övtáska pénznek, csap dugó, szárítókötél (csempére tapadós és felakasztós vége is van), nagyon vízhatlan tasak az elektronikának és az útlevélnek, szigszalag (mert az mindenre jó), talán hülyeség, talán nem, majd kiderül a kis zsák a szennyesnek, legtutibb és legmérgezőbb szúnyogriasztó, meg mini karabinerek, ami ha nem kell, majd szétosztogatjuk, meg persze a maláriagyógyszer, mert ilyet otthon nem lehet kapni.. csak a kombináltat, de minket csak egyféle malária veszélyeztet, így ez a gyengébb gyógyszer is bőven elég lesz.
Szombaton megyek haza… itt már nagyjából minden kész, csak búcsú-bulizgatni járok el cimborákkal. 🙂
Aztán otthon folyt. köv…. találkozók, partik. Jó lesz! 🙂
